Ugrás a fő tartalomra

Katey Wolfe (Kelley Armstrong): Undone (Bomlás)

Hogy akadtam rá: Kelley Armstrong fanatikus vagyok.

Úgy általában az egészről: Az egyetemista Jess minden vágya, hogy összeszedjen legalább egy egyéjszakás kalandot, főleg azért, hogy rendbe tegye az önbecsülését a legutóbbi szakítása után. Viszont az exe, Chandler még mindig zaklatja a nőt, annyira, hogy végül is nem is tűnik rossz ötletnek, ha Jess beiratkozik lövésoktatásra. Noha igazából az oktató, Declan kinézete vette rá Jesst az órákra, mégis hasznosnak bizonyulnak, amikor egyik este hazafelé megtámadják, és kénytelen lelőni egy embert. Mivel Declan adta kölcsön a fegyverét neki, gyorsan megpróbál eltávolodni a férfitól, nehogy bajba sodorja.

Ez az első new adult könyv, amit elolvastam, és talán az egyetlen is marad. Általában nem olvasok realista regényeket, főleg, ha "csak" romantikusok és nem taglalnak valami komoly témát, mert nem szoktak lekötni. De most kivételt tettem − bár már próbálkoztam olyan nagy hírességekkel, mint a Szürke ötven árnyalata vagy a Faldöngető −, mert Kelley Armstrong bújik meg az álnév mögött, így bíztam benne, hogy ha más, hát ő képes lesz arra, hogy olyan romantikus ponyvát írjon, amit szeretni fogok. És ez nem is lett másképp, nem kellett benne csalódnom.

Igazi, vérbeli Kelley Armstrong könyv ez is, bár nem tudom biztosra, hogy felismertem volna-e, ha még akkor olvasom, amíg az írónő titokban tartotta a kilétét, de van egy sejtésem, hogy hasonlítottam volna hozzá. Armstrong az egyetlen olyan író, aki képes olyan romantikát írni és vonzódást a karakterek közé, amit egyszerűen imádok, ahol mindkét szereplő csendesen epekedik a másik után, remek szexuális/szerelmi feszültséget keltve, miközben tényleg támogatják egymást a karakterek és kialakul közöttük egy olyan kapocs, amiről elhiszem, hogy tényleg szerelem.

Igazából a romantika számomra csak akkor tud működni, ha nem csak a karakterek között lévő kémiát szeretem, de a két szereplőt önmagában. És míg más new adult könyvben nem igazán találkoztam karakterizálással (nem általánosítás, csak azok közül, amiket elkezdtem), itt teljesen kerek karakter mind Declan, mind Jess, mindkettőnek megvan a maga problémája és karakterfejlődése, amiben segítenek egymásnak, de végül is mindketten saját magukat mentik meg. Kifejezetten tetszett, hogy bár Jess kap segítséget a problémája megoldásában, nem kiszolgáltatott a férfinak és nem kell megmenteni, nincs semmiféle bajba jutott hölgy szerep itt.

Mivel new adult, és ebben a korkategóriában inkább a pornó könyvek mennek − kell találnom egy new adult regényt, ami nem erotikus −, így nem meglepően itt is forró a hangulat, és bár eddig is olvashattunk erotikus jeleneteket Armstrongtól, itt tényleg szabadjára engedte a fantáziáját és még explicitebben ír, mint eddig. Nem csodálom, hogy meghagyta az álnevét, hogy elkülönítse ezt az írását a többitől (nehogy valamelyik fiatalabb olvasója véletlen, fülszöveg olvasás nélkül megvegye), mivel a szexuális fantáziáknak és a szexuális dolgok felfedezésének elég sok szerepe van a kötetben.

Noha itt nincs nagyobb, szövevényes cselekmény a romantikán kívül, azért akad valami, így kilátszik az, ami Armstrong erőssége: a thriller. Azért a két karakter evődése közben még kapunk egy kis fegyveres, lövöldözős jelenetet is, és még halványan nyomoznak is valamennyit a szereplőink, noha 160 oldalon nem lehet túl sokat elvárni ettől a száltól, nekem teljesen jó extra körítés volt a főszál mellé.

Másfelől viszont a komoly témák, amiket érint Armstrong, azokat normálisan kezeli. Nincs itt szappanoperai műelem, mint amit sokszor látok a hasonló könyvekben, és kifejezetten üdítő volt, hogy felnőtt módjára beszélték meg a karakterek a problémáikat, nem holmi félreértésekből adódtak a konfliktusok.

Bár nem a megszokott Armstrong zsáner ez, mégis azt mondom, hogy ebben a kategóriában is nagyon jól alkot a kedvenc írónőm. Kifejezetten jólesett ezt most nyári limonádénak olvasni a nagy hőségben. Az Armstrong rajongóknak, akik szeretik az erotikát, pedig nyugodt szívvel tudom ajánlani.

Kedvenc karakter: -

Ami kifejezetten tetszett: igényes ponyva

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 6/5 pontból

A borító: 4/5 pontból

Kiadó: Traverse Press

Kiadás dátuma: 2016. június 16. (eredeti: 2014. április 29.)

Oldalszám: 160 oldal

Honnan: saját, e-book

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cassandra Clare: City of Glass - Üvegváros

Hogy akadtam rá: Először lett a Harry Potter, aztán sok-sok fanfic író. Köztük Cassandra Claire, aki miatt életemben először fent maradtam egész este, hogy elolvassam a ficét, a Draco Trilógia első részét. Hamarosan megtaláltam a második részt, de akkor nem voltam jó angolos, nem tudtam tovább olvasni. Viszont megszerettem az írását. Imádtam a humorát, saját magát is kiparodizálta, és a cselekmény. Isteni. Lehet, hogy másnak a Gyűrűk Ura titkos naplók ismerős. Azt is ő alkotta. Csak leszedte netről műveit, mert megalkotta első regényét, a City of Bonest, és felvette a Cassandra Clare írói nevet. Úgy általában az egészről: Alig vártam ezt a könyvet, hogy megtudjam végre, mi lesz Claryvel és Jace-szel, és ki hal meg? Ugyanis a szerző elárulta, hogy az egyik Lightwood meghal. Az Alec fanok elkezdtek poénkodni, hogy kinek a halála viselné meg Alecet és hogy akkor inkább haljon meg Max, Alec kistestvére. A kritika innentől spoileres AZ ELSŐ KÉT RÉSZRE NÉZVE! A HARMADIK RÉSZBŐL FŐBB DOLGOK...

L. Frank Baum: Oz, a nagy varázsló

Hogy akadtam rá: Úgy éreztem, itt az ideje bepótolni a klasszikus meséket. Sorozat: Az Oz első része. Úgy általában az egészről: Dorothy nagybátyjával és nagynénjével él Kansasben, szürke élete viszont váratlan fordulatot vesz, mikor egy tornádó felkapja a házával együtt és Ozban landol, egy mágikus helyen. Találkozik az Északi Boszorkánnyal, aki segítségül annyit mondd neki, hogy el kell mennie Ozhoz, a nagy varázslóhoz a Smaragdvárosba, ő majd haza tudja juttatni a lányt. Így hát Dorothy nekivág a sárga köves útnak, és kalandjai során több barátot is szerez, a Madárijesztő, a Bádog Favágó és a Gyáva Oroszlán személyében. Igazság szerint – lehet, ez az én hiányosságaimat mutatja – ebből a meséből szintén nem láttam feldolgozást, csak talán gyerekkoromban valami színpadi darabot. (Ködösen rémlik csak már.) Annyit tudtam, hogy az ikonikusnak számító sárgaköves úton mennek hőseink, és hogy ki mit akar kérni Oztól, no meg a Nyugati Gonosz Boszorkány képe is lebegett előttem, szóval íg...

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril...