Ugrás a fő tartalomra

Keri Arthur: Darkness Devours (Felfal a sötétség)

Hogy akadtam rá: Keresgéltem a friss megjelenések között.

Sorozat: A Dark Angels 3. része.

Úgy általában az egészről: Risa Jones, aki félangyal, félvérfarkas és bizony mindkét oldalról a rosszat örökölte. Nem elég, hogy nincs különlegesebb képessége, de az apja ráadásul valami őrült tervben is részt vett: elkészítették a Mennyek és Pokol Kapujának kulcsait, ezzel örökre be tudnák zárni őket, ami magával vonzza a Világvégét. Risa apja lelécelt a kulcsokkal, elrejtette őket, viszont megbüntették, így ő maga nem tud hús-vér alakot ölteni, de megbűvölte a kulcsokat, hogy csak a saját vére tudja előkeríteni azokat.
Risának így muszáj a kulcsokat keresni, de eközben történik egy s más, Risa édesanyja meghal, ezért hősünk igent mond a fővámpírnak, hogy a Vámpírtanács szolgálatába áll, csak hogy kideríthesse ki mészárolta le az anyját. Viszont amire Risa nem számított: semmi eredménye nem lesz a keresésnek, csak az, hogy most a Vámpírtanács titkos és piszkos dolgait intézheti.

Valaki vámpírszajhafüggő vámpírokat öl, eleven felfalja őket, és ezt bizony Risának kell kinyomozni, ha ez nem lenne elég, úton-útfélen apja régi szövetségesei akarják démonokkal elraboltatni. És akkor még a bonyolult szerelmi életét meg se említsük, hiszen nem elég, hogy ott van az egyre gyanúsabb angyal, akivel csak szexuális kapcsolata van, és hogy segítséget kell kérnie az exétől a nyomozáshoz, de talán… talán Risa kénytelen lesz szembenézni az őt segítő kaszás iránt érzett érzelmeivel is.

EZ A KÖNYV! EZ! EZ! ILYET KÉNE MINDEN NAP OLVASNOM! Ez az a sorozat, amit jelenleg a legjobban szeretek és urban fantasy, megvan benne minden, amire csak vágyom. Noha eddig Keri Arthur eléggé szarkasztikus és humoros volt, most ez az első pár oldal után eltűnik, és egy kicsit hiányoltam is, de nem ment a minőség rovására.

A harmadik kötet az eddigi legsötétebb hangulatilag, hiszen Tao is éppen kómában fekszik, nem tudjuk, hogy Ilianna vajon mit adott a boszorkányoknak, és még mindig folyamatosan történnek az izgalmak, és egyre kétségbe ejtőbb a helyzet, hiszen két kulcs nem a jók oldalán van. Talán ezért sem közvetített olyan szarkasztikusan Risa, de bár ez sok ilyen nyomozós könyvben nem jön át, itt teljesen jól vannak ábrázolva az érzelmek, ezért megértettem, hogy a nagyszájú főhősnőnket miért köti le jobban más.

A mostani egy kötetre eső nyomozásunk sem éppen üde téma, hiszen eddig csak zsarolást láttunk, meg bosszút, de a mostani eset végre nem fekete-fehér, ahogy egy jó könyvben lennie kell. Itt én jelen esetben a gyilkosnak adtam igazat, hiszen csak gyilkosokat ölt, ráadásul olyanokat, akik kegyetlenül végeztek áldozatukkal. Emellett megtudunk pár dolgot a vámpírok világáról (Végre! Vannak nem szép vámpírok!), ami cseppet sem kedves dolog, és igen, valószínűleg tenyésztik szinte állati körülmények között ezeket a vérszajhákat, akik függőként vannak maguk is ábrázolva. Tehát bejön témának az emberiség nem éppen szép fele, mit meg nem tesz valaki a függőségért, mindegy, hogy mire van rászokva. Tehát itt sokat szerepel a prostitúció, a függőség és az emberiség sötétebb oldala. Mellesleg én nagyon imádom, amikor a világ teljes és kerek, és nem csak a gazdagokkal foglalkoznak, hanem a való életről szól a történet.

A nagy történetszálunk is halad előre, megpróbálják lenyomozni a titkos szövetkezet utolsó tagját, és idegtépően izgalmas az egész. Végigpattogtam a székemen, ágyamon, egyéb ülőalkalmatosságon, hogy „Ez az! Mindjárt elkapják őt! VÉGRE MEGTUDOK VALAMIT!” És bár Arthur remekül kimérten adagolja az információkat, még mindig nem derül, hogy ugyan ki lehet minden hátterében. Vagy tényleg ilyen sokan küzdenek ezért a nagy hatalomért? De akkor is: ki a fene állhat a szövetség mögött?

Risára nagyon rá jár a rúd ebben a kötetben, nem elég, hogy folyton el akarják rabolni, mindig az életére is törnek. Így végig váltakozik a pörgős akció, a romantika-erotika, a nyomozás és a drámai jelenetek, és pont ezt a keveréket imádom a legjobban, hogy sosem lehet tudni mi vár a következő oldalon, a fejezetek végén találhat mini-függővégek pedig mindig további olvasásra késztetnek.

A romantika! JAJJ! Talán Risa és Azriel kapcsolata most az egyik kedvencem ebben a fantasy szórakoztató irodalom témájában, nem is tudom, mikor szurkoltam egy párosnak utoljára ennyire. A vonzódás, azok a szövegek, azok a jelenetek! *összevissza ugrál izgalmában*

Még mindig tökéletes ez a sorozat az urban fantasy kedvelői számára, van ebben mindenfajta lény, és Arthur ismét előrukkol egy újabb mitológia elemmel, aminek nagyon örültem, akció, vér, sok-sok bél, beszélő démonkardok, szexi angyalok, és még annál is több rejtély. AKAROM A NEGYEDIK RÉSZT MOST!

Kedvenc karakter: Risa, Azriel, Stane

Ami kifejezetten tetszett: a világ, a vonzódás és a romantika, a nyomozás, A MINDEN

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 6/5 pontból

Kiadó: Signet Select

Kiadás dátuma: 2012. június 26.

Oldalszám: 400 oldal

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú