Ugrás a fő tartalomra

Kézirat maraton, avagy kezdő írók figyelem!

Sokan érdeklődtek, hogyan is áll jelenleg a Kezdő Író Kerestetik pályázatom, ezért leírom, hogy összesen 9 jelentkezőből 5-t válogattam be, és jelenleg is olvasom őket. Mivel az élet elég kiszámíthatatlan, teszem én is a saját dolgaimat, nem tudok pontos időpontot mondani, mikor leszek kész velük, a terv: egy héten egyet elolvasni. De vannak nagyon hosszú művek is, úgyhogy ez tényleg idő, kedv, minden egyé függő.

De mivel sokan érdeklődtetek, hogy elolvasnám-e a kéziratotokat, de nyilvános kritika nélkül, vagy éppen még nem vagytok készen, ezért nyitok egy újabb kezdeményezést.

A lényeg, hogy HAVONTA be fogok vállalni EGY vagy KETTŐ kéziratot, attól függ, épp mennyire van időm. Még nem döntöttem el, hogy beérkezési sorrend szerint olvassam, vagy válogassak a minőség közül. De ezek biztosak:

- Nem fogok kettőnél többet bekérni, mert ingyen csinálom, én is élek/olvasok/írok/depressziózom (nálam ez már külön hobbi).
- Nem fogok soha nyilvánosan (facebookon, molyon) szidni kéziratot, pozitív megjegyzéseket lehet, hogy írok, de ha nagyon titokban kell tartani, akkor még a címet se árulom el. Természetesen szöveget nem teszek közzé, nem mondom el, miről szól, etc.
- Sosem adom ki a kéziratokat harmadik félnek, nem állok kapcsolatban kiadókkal, így abban nem tudok segíteni, abban a firkálok csapata tud. Nem használom fel a kéziratot a saját céljaimra, bármennyire is eredeti az ötletetek, én szeretem a magam beteg dolgait írni, és bár a kiadók ezt nem díjazzák, én nem kiadásért írok, hanem magamnak.
- A kritikát lehet kérni NYILVÁNOSAN vagy csak E-MAILBEN. Esetleg meg lehet beszélni, hogy előbb küldjem el a kritikát, amit kitennék, és utána eldönti az író, hogy akarja-e ezt nyilvánosság előtt látni.
- A kritika, ha nyilvános, akkor abból fog állni, mint egy átlagos könyvkritikám, felvázolom miről szól a történet spoilermentesen és leírom a véleményemet, pozitívat, negatívat, kedvenc szereplőt, etc., és azért persze odabiggyesztem, hogy kiadásra ajánlom-e.
- A kritika, ha nem nyilvános, akkor másból fog állni: ugyanis akkor nem úgy írom, mintha bárki más is elolvasná, tehát csak egy kis véleménygombócot írok, ami a fentebbeket szintén tartalmazza.
- HA NEM TUDOM VÉGIGOLVASNI A KÉZIRATOT: Előfordul, hogy valami annyira nem tetszik, hogy szenvedek rajta. Míg könyveket végigküzdök, addig a kéziratokat nem tudom, mivel ezek két külön dolgok. Nem arra gondolok, hogy úú, van benne kettő darab elgépelés, nem. Vannak olyan kéziratok, amik tartalmilag szerkesztőt nem láttak, és annyira kezdő írások, azok néha fájdalmasabbak tudnak lenni, mint egy-két könyv. Így tehát, ha az alap fogalmazási dolgoknak nem felel meg a kézirat, vagy 3-2-1 pontot adnék rá, akkor félbehagyom, minden negatív nyilvános kritika nélkül, és ugyanúgy leírom a véleményemet az írónak e-mailben.
- A véleményezésemről: NEM befolyásol, ha ismerem az illetőt, NEM befolyásol, ha előtte e-mailben beszéltem vele, vagy molyon. A barátnőimnek is ugyanolyan véleményt írok, mint bárki másnak. A VÉLEMÉNYEM KÉZIRATRÓL SOSEM GÚNYOS! A gúnyt a kiadott könyveknek hagyom meg. Miért? Mert az író elkér több ezer forintot érte, és néha ilyen címkékkel illeti "páratlan," "eláll tőle a lélegzeted," és közben egy nagy kalap szalma. Tehát igenis, akkor jogom van dühösnek lenni. A kézirat egy kezdő alapanyag, amin nagyon sokat kell még javítani. Nyilván ott még használ az építőjellegű kritika, míg kiadott könyvnél már minek. Mellesleg nem röhögök ki senkit, mert én is kezdtem valahol, és most sem nevezem magam tökéletes írónak, csak mezei olvasónak.
- MŰFAJLIAG: még mindig csak urban fantasyt várok, középkorisat NEM!, jöhet még disztópia (CSAKIS DISZTÓPIA, NEM SCI-FI!), és nagyon brutális komoly könyv. (Lásd ehhez példának: Amy Reed és Ellen Hopkins kritikáimat oldalt írók közötti linkeknél.) Lehet YA (ifjúsági), lehet felnőtt, gyerekkönyvet NEM vállalok. Novellákból csak olyat vállalok, aminek tényleg van mondanivalója, mert mástól agyrémet kapok, és már írtam, hogy szerintem nem novellákkal kéne kezdeni sok írónak (külföldi ifjúságikra célzok), mert a novellához kell ám tudás, hogy röviden csattanósat írjon az ember és ne csak valami céltalan betűhalmaz legyen. Versekhez béna vagyok, azt NEM vállalok.
- NEM MUSZÁJ KÉSZ KÉZIRATOT KÜLDENI! Azért nem, mert az első pár oldalból el tudom mondani, hogy fogalmazásilag, cselekményvezetésileg milyen. Viszont teljes, nyilvános kritikát kéziratkezdeményekről NEM FOGOK ÍRNI! Az csak e-mailben írónak tudom véleményezni, hogy szerintem hogyan halad.

Előreláthatóan októberben talán tudok fogadni kéziratot, lesz majd oldal folyamatosan jelezve az állapot, hogy fogadok-e, nem fogadok-e. Novemberben nem lesz kéziratfogadás, mert NaNoWriMózok (írós verseny.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú