Ellen Hopkins: Tricks (Prostitúció)

Hogy akadtam rá: Imádom az írónőt.

Kedvcsináló idézet: "Amikor elveszik előled az összes választási lehetőséget, az élet egy túlélő játék lesz."

Úgy általában az egészről: A történet öt szálon fut, az ország öt különböző részén, és a végére (talán) összefutnak a szálak, ezért elöljáróban mindegyik szereplőnkről írnék egy kicsit.

Eden egy szélsőségesen keresztény családból származik, az apja a pap. Természetesen ez azt a problémát eredményezi, hogy Eden nem randizhat fiúkkal, majd csak 18 éves korában, de valljuk be, ezt elvárni egy mostani tinédzsertől lehetetlen. Eden a templomban találkozik Andrew-val, aki úgy fest, hogy élete szerelme, ám titokban kell tartaniuk a kapcsolatukat a lány szülei miatt. Ennél nagyobb lelki kérdés eme főhősünk számára, hogy leküzdje a testi vágyait, és mi tévő legyen ilyen helyzetben egy vallásos lány?

Seth édesanyja meghalt, pedig ő volt az egyetlen, aki talán elfogadta volna, hogy a fiú meleg. Édesapja vallásos és istenkáromlásnak, bűnnek tartja a homoszexualitás, ezért a fiú kénytelen elnyomni a vágyait. Ami persze nem sikerül és veszi a bátorságot, hogy interneten ismerkedjen egy igazán kedves, művelt úriemberrel. Ezután elkezd kettős életet élni, de persze a látszólagos szép idők nem tarthatnak sokáig, ugyanis Loren, a szerelme gyakorlati útra kell, hogy menjen. Vajon Loren tényleg szereti Sethet vagy csak kihasználta, mert fiatal?

Whitney-nek egy baja van az életével leginkább, hogy a nővére mindenben jobb nála, és az édesanyja ezt ha teheti, mindig is a tudtára adja. Édesapja hiába védi a lányt, hiszen sokat dolgozik és nem tud mindig a lánya mellett lenni. Whitney viszont kárpótolja a szeretetet, amit otthon nem kap meg az iskola egyik helyes fiújával, Lucassal. Nem mellesleg pedig ki az a szexi idegen, aki követi Whitney-t?

Ginger édesanyja alkoholista, drogos és prostituált. Hatan vannak testvérek és mind a nagyanyjuknál laknak. Ginger minden vágya, hogy végre normális életet kezdjenek, de édesanyja túlságosan függő (mind az ital, mind a drog, mind pedig a férfiak tekintetében), ám minden reménye szertefoszlik, mikor az öccsét elütik és az kómába kerül.

Cody nem rég költözött Vegasba, és köszöni szépen teljesen átlagos. Na jó, lehet kicsit drogfüggő, de hát, amíg keveset használ az ember, addig nem gond, nem igaz? Egészen addig szépen mennek a dolgok, amíg mostoha apja meg nem hal és a család az anyagi csőd szélére jut.

Nem, nem spoilereztem el semmit a történetből, ezek csak az alaphelyzetek. Hopkins kivételesen most nem csak a szereplők lelki szenvedésére épít, hanem a történetre is. Öt szálon fut, és mindig ugyanilyen sorrendben váltogatja a szereplőket, és mesterien tudja elvágni a dolgokat, hogy izguljunk a hőseinkért. Csavaros történet? Volt, ami meglepett igen, de nem erről szól. Mindenesetre Hopkins ismét bebizonyította, hogy a versregény típusa mennyire megkapó, és ugyanolyan mesterien vezeti a cselekményt, mint bármelyik regény.

Említésre érdemes, hogy nézőpont váltásoknál mindig egy-egy verset találunk az éppen következő szereplő tollából. Eleve versregény és még a hőseink versét is kell olvasnunk? Szerintem briliáns megoldás. Nem kihagyható az a tény sem, hogy az előző szereplő utolsó szavaiból választ a következő szereplőnek verscímét, így bravúrosan vezet át minket egy teljesen más helyzetbe.

Az elején azt gondoltam, hogy milyen lányregény ez. Persze, rossz nekik, az egyiknek vallásos család, a másikban nem szeretik, de mégis, hol van itt a nagy bumm. Aztán… megkaptam úgy a 100. oldal táján és onnantól kezdve bevallom, végigsírtam az egészet.

A karakterek iszonyatosan kidolgozottak, emberiek, mindegyik főhősünknek más szóhasználata van, így E/1-ben is teljesen megkülönböztethetőek. Hopkins nem szúrja el, hogy bármilyen végzettségű emberek ugyanúgy beszélnek.

Maga a történet középpontjában a prostitúció áll, és igen, igaz történetek ihlették, mint minden Hopkins sztorit. Ezért lesz az egész szókimondó és szívbemarkoló. Felráz minket, hogy hé, ez velünk is megtörténhet, esetleg, hogy nézzünk szét, akár a szomszédunk is lehet ilyen. Bárkinek szüksége lehet a mi kis segítségünkre, és hogy igenis emberek vagyunk az istenért, törődjünk egymással, mert néha egy kis segítség is számít.

Először azt hittem, hogy minden szereplő prostituáltként kezdi, DE NEM! Pontosan arról szól, hogy egy vallásos, a szüzességét féltve őrző lány, hogyan juthat el idáig. Vagy esetleg bárki más, az átlagos emberek, hogyan kerülnek ebbe a helyzetbe.

Sok minden másról is szól ez a könyv. Van itt megint az elvakult kereszténység, (amúgy bármilyen vallásra rámondható ez), hogyan teheti ez tönkre az életét valakinek, mennyire elfojtja az embert némelyik hit, mert azt is megszabják kit szerethet. Eden pl. ezért keresi a szabadságot. Whitney ékes példája annak, amikor úgy látszik, hogy a család tökéletesen rendben van, de a szülők elfelejtik megadni a legfontosabb dolgot a gyereküknek, a szeretetet. Ez igenis okozhat az emberben nagyon súlyos hibákat/sebeket, és Whitney képes ezért bármire, hogy csak egy picit is figyeljenek rá, hogy egy picit is szeressék. Seth természetesen a homoszexualitás kérdését képviseli, hogy mennyire nehéz bevallani, félni, hogy nem fogadnak el, és legelőször is, hogyan fogadja el ezt saját maga az ember. Ugyanakkor van itt még nekünk nagyon sok téma: biszexualitás, nemi erőszak, drogfüggőség, alkoholfüggőség, szerencsejátékfüggőség. Van-e kiút a depresszióból? Van-e kiút, amikor esetleg anyagilag annyira rossz a helyzet, hogy kilátásba kerül akár az is, hogy hajléktalanok legyünk.

Ahogy az egyik szereplő is megjegyzi: „Amikor minden választási lehetőségedet elveszik, az élet egy túlélő játék lesz.” És igen, főként erről szól, hogy milyen az élet nehéz időiben csak kitartani. Tengeni-lengeni. Ugyanakkor megtartani önmagukat, hiszen ahhoz ragaszkodni kell, nem igaz? Milyen az, amikor az ember megváltozik, mert olyan az élet, olyan sebeket ejt rajta. Milyen az, amikor már magára sem ismer az ember. És vajon megtalálhatjuk-e önmagukat, ha erős védelmi falakat építettünk magunk köré a világ rossz dolgai ellen?

Ad ez a könyv választ a felvetett kérdésekre? Valamilyen szinten igen. Öt szereplő, öt történet, öt fajta befejezés. Van, akinek van remény, van, aki újrakezdheti, már ha akarja az életét, és van, akinek nem sikerül kitörni az élet sötét poklából. És van, aki inkább búcsút mondd a világnak, mert így látja jobbnak.

Kiemelném, hogy milyen témákat érint a könyv, amin valaki felháborodhat: alkoholfüggőség, drogfüggőség, NAGYON-NAGYON-NAGYON sok nemi erőszak, prostitúció, nagyon beteges szex játékok (pl. bloodplay – nem vagyok hajlandó a magyar kifejezést megkeresni), biszexualitás, férfi/férfi kapcsolat, nő/nő kapcsolat, gruppen szex.

Nehéz olvasmány? Igen. Megéri elolvasni, ha éppen az ember arra vágyik, hogy komoly sztorit olvasson? Abszolút. Nem akar minket figyelmeztetni, hogy ne mondjuk ki, hogy „Szeretlek,” bár mindegyik szereplőnek pont ez lesz a veszte (ilyen vagy olyan módon), de ez csak írói szimmetria, ez köti össze a történetüket. Inkább csak reményt nyújt azoknak, akik bármelyik problémával küszködnek.


Egy kis ízelítő, gyenge saját fordításban:

Egy vers írta Eden Streit

A szemek történetek mesélnek

De vajon tudják, hogyan
kell történetet faragni?
Hogyan kell hazugságot szőni?

A szeme örökkön örökkét esküszik,
azzal áltat, hogy csak én létezem.
De ezek vajon csak üres ígéretek?

A szemébe bámulok, mintha
kristálygömbök lennének, de
nem találom az örökkön örökkét, csak

a tegnap filmjeit,
a ma kép darabkáit,
egy együtt átélt holnap álmát.

A szemei titkokról árulkodnak.
De igazakról vagy tündér mesékről?
Eltöprengek, hogy vajon ő tudja-e a különbséget.



Kedvenc karakter: Eden, Ginger

Ami kifejezetten tetszett: a téma, a megvalósítás

Ami nem tetszett: -

A történet: 6/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó: Margaret K. McElderry

Kiadás dátuma: 2009. augusztus 25.

Oldalszám: 640 oldal