Ugrás a fő tartalomra

Laura Whitcomb: A Certain Slant of Light (Egy biztos fénysugár)

Hogy akadtam rá: Fogalmam sincs, egyszer csak ott volt a várólistámon és magam is meglepődtem. :D

Úgy általában az egészről: Ha meghalsz, és valamilyen oknál fogva a szellemed ebben a világban marad, nem emlékszel semmire, csak a fájdalomra. Helen a Fények közé tartozik, avagy a Földön ragadt lélek, akit valamiért nem engedtek be a Mennybe. Hogy megszabaduljon a pokoli fájdalomtól Helennek muszáj gazdatestekhez ragaszkodnia, azaz emberekhez kötődik, szinte árnyékukként követi őket. Valamiért pedig Helen mindig olyanokat választ, akiknek köze van az irodalomhoz, költőket, irodalom tanárokat, írókat, és hogy jóvátegye bűneit, amikre nem emlékszik, múzsaként szolgál nekik, és segíti őket az írásban.

Ám halála után 130 évvel megtörténik az, amire Helen nem számított. Egy egyszeri fiú az akkori gazdateste irodalom óráján észreveszi őt. Mint kiderül ő is Fény, csak éppen beköltözött egy üres Gyors (vagyis ember) belsejébe. És ezzel elindul James és Helen története, akik csak ketten értik meg igazán egymást a világon, hiszen mindketten halottak. Viszont a test megszállásának mellékhatása, hogy James egyre több mindenre emlékszik az igazi életéből, amikor még Gyors volt.

Mit is lehetne erről a könyvről írni? Gondolkoztam sokat azon, mivel kezdjem. Először is, semmi csavar nincs benne, semmi epikus küzdelem démonokkal, noha vannak démonszerű lények is. Hiába fantasy, nem ez a lényeg benne, elhiteti velünk, hogy léteznek szellemek, démonok, Menny és Pokol, de nem erről szól.

Először is a karakterek imádnivalóak, James és Helen mind más korban halt meg, és mindketten igen furcsán tekintenek a mostani, modern világra, ahol az emberek egyre magányosabbak és elszigetelődnek egymástól. Emellett Whitcombnak sikerül korhű beszédet adnia a szereplői szájába, és vicces ahogyan küzdenek a modern szlenggel és a modern szokásokkal.

Ugyanakkor izgalmas is az egész olyan szinten, hogy egyre kíváncsibbak vagyunk, hogyan és miért halt meg James és Helen, és ezt igen szépen elhúzza Whitcomb, példának okáért James történetét az utolsó előtti fejezetben látjuk teljesen, Helenét pedig az utolsóban, de mindig ad apró látomás morzsákat, amiket örömmel szippantunk be.

Emellett van egy halom mögöttes téma is ebben a könyvben. A modern világ hatása az emberekre, hogy mennyire magányosnak érezzük magukat. Akkor szól a családról, hiszen két teljesen más mostani családformát látunk a két szellem által megszállt testben. James balszerencséjére egy drogost fog ki (hiszen a drog űzte ki a lelket a testből), Helen pedig egy túlságosan is vallásos és bigott családot, ahol már csak azért a kérdésért, hogy esetleg elmehetne-e randizni koplaltatás jár. Ugyanakkor bármilyen is egy család, legyen bármennyire nem tökéletes, ugyanúgy ott van a testvérek, a szülők közötti szeretet, és ettől lesz az egész annyira valós, annyira megfogható és átérezhető történet.

Szól a válásról, milyen is gyerekként átélni azt, milyen az, amikor a szülők túl sok mindent várnak el, és ez okoz különböző pszichés problémákat. Szívfacsaró látni, hogy az emberek ebben a történeten élhetnek lélek nélkül is, amikor valami túl rossz történik velünk, ami egy életre megsebez minket, van, amikor úgy gondoljuk, hogy összetörtünk. Ezt itt azzal ábrázolják, hogy a lélek elhagyja a testet és vagy egy Fény vagy pedig egy démon ilyenkor szabadon beköltözhet a testbe. Rettenetes volt látni, hogy egy egyszerű helyen, mint a bevásárlóközpont, hány ilyen megtört ember járkál, anélkül, hogy bárki észrevenné, és így van ez a mai világban is, elrejtjük a fájdalmunkat egy-egy hamis mosoly mögé. Ezek mögé nyújt bepillantást a könyv, hogy milyen is embernek lenni.

Bár a főszereplők száz év után megint emberek, és van egy-két elsütött poén erről, hogy milyen megint enni, ölelni, szeretkezni, stb. Mégsem lesz az egész olyan banális, mint amit Anne Rice csinált a Testtolvaj meséjében.

Mivel eleve halál után lévő lelkekről szól, akik nem mehettek a Mennybe, plusz egy túlságosan vallásos családról, ezért felmerül Isten kérdése, de nem rágja a szánkba, nem akar meggyőzni minket, hogy ez így van, ahogy ő mondja. Egyszerűen csak felmutatja, hogy a Bibliát sem lehet szó szerint értelmezni, és hogy Isten mindenkit szeret, mindent megbocsát, és azért van egy határa a bizarr vallási szokásoknak.

Ugyanakkor a történet megmutatja, hogy mindenki kaphat egy második esélyt, ahogyan James és Helen az új testekben, ahogyan Billy és Jenny is, legyen valaki exdrogos, vagy rossz anya, attól még meg lehet változni, és létezik a megbocsátás bármekkora hibákat is követünk el. És hogy főleg egy másik ember segíthet ki minket a saját mély vermünkből.

Engem kifejezetten megérintett, és nem csak mert van egy apró öngyilkossági téma is benne, hanem mert tényleg a valós életről szól, és nem olyan drasztikusan, hogy ne tudná bárki befogadni. Néhol aranyos, néhol vicces, néhol komoly és szívszorító. Azt kívánom, bárcsak lenne magyarul.


Kedvenc karakter: Helen, James

Ami kifejezetten tetszett: A világ felépítése, a történet mondanivalója, a véééége

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó: Graphia

Kiadás dátuma: 2005. szeptember 21.

Oldalszám:
282 oldal

Megjegyzések

  1. Eddig még nem is hallottam erről, de nagyon jónak tűnik, felvettem a listámra:)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

Cassandra Clare: Clockwork Angel - Az Angyal

Hogy akadtam rá: Clare mániás vagyok a fanficjei óta. Úgy általában az egészről: Íme az Infernal Devices 1. része, az új Árnyvadász trilógia, amire annyira vártunk az Üvegváros után. Ismerjük Clare stílusát és szeretjük, ezért nagy volt az elvárás, főleg ugye pasi karakter szinten. De úgy írom le a kritikát, hogy mindenki értse, hiszen ez a kötet is ilyen, nem kell feltétlen előtte olvasni a Végzet Ereklyéit. 1878-at írunk, és a prológusban már találkozunk Willel és Jemmel a két férfi szereplőnkkel, akik nem mások, mint Árnyvadászok, azaz félangyal félember démonvadászok. Most is épp démonvadásznak, miközben egy rejtélyes gyilkosságba botlanak, ami után el is kezdenek nyomozni. Eközben Tessa Gray, ami igazi főszereplőnk megérkezik Londonba, mivel a nagynénje meghalt, és amellett is árva, már nem maradt más neki a világon, csak a bátyja. Igen ám, de hamar rá kell jönnie, hogy a bátyját, Nathanielt elrabolták a Sötét Nővérek névre hallgató warlockok. (Warlockok = féldémonok, akik