Mi alapján értékel egy könyvet? Szerintem erre nagyon sokan kíváncsiak, főleg azok, akiknek a kedvenc vagy éppen saját könyvét lehúztam. Először is tisztázzuk, hogy sosem az író ellen dolgozom, ebben semmi személyes nincs. Valakit szeretek, mint embert, de borzalmas, amit ír, valaki emberként nem szimpatikus, de imádom a könyveit. Tehát sosem az író dönti el a kérdést.
Mindig jegyzetelek olvasás közben, hogy tudjak kritikákat írni, és semmi hatást, érzelmet ne felejtsek el, amit a könyv keltett bennem. Általában egy sztori vége sokat nyom a latban nálam, ha unalmas is maga a könyv, de a végére összeszedi magát (lásd Lauren Kate: Fallen - Kitaszítva), akkor kaphat pozitív pontozást is. Szóval eldöntöm, hogy a végén tetszett-e vagy sem. Ha sok negatív dolgot tudok rá mondani, például, ha sok részt untam benne (az előbb említett Fallen), vagy nem volt jó vége (Törékeny Örökkévalóság), vagy tele volt tényhibával és logikai bakival, ami felidegesített, de az össztörténet tetszett (City of Fallen Angels), akkor kap négy pontot. Ez főképp azt jelzi, hogy bizony az alapötlet jó, de nagyon sántít a kivitelezés. Az öt-hat pont magáért beszél, a hatosok olyanok, ami után is folyamatosan csak arról beszélek és megőrjítek vele mindenkit.
De ha valami rossz, akkor mi alapján sorolom? Három pontot az kap, ami annyira nem is rossz, de nem is jó. Amiben szimplán nem találtam semmi jót, de olyan végtelen nagy baromságot sem. A kettesek tipikusan azok, amik túl nagynak és komolynak akarnak tűnni, de beleesnek abba a hibába, hogy nem tudják rendesen kezelni a témát, hogy túlságosan ellágyítják, nem lehet nekik elhinni, hogy bizony itt komoly tét van. Az egy pontosak azok, amik szimplán már az agysejtjeimet pusztítják.
Amúgy az alap dolgokat szoktam nézni: fogalmazás mennyire gördülékeny, a karakterek felépítése, a történetvezetés. Bónusz az, ha van mögöttes tartalom, amit nem a szánkba rágnak, és ha meglepő és fordulatos a könyv, no meg, ha jól bánik a humorral.
Azt hiszem, másik cikkemben már ezt kifejtettem bővebben, hogy miket szeretek. A karakterekben az a lényeg, hogy reálisak legyenek, és attól még nem lesz kidolgozott, hogy ilyen meg olyan haja van, netalántán akad hobbija is. Lássuk, hogy vannak reakció, és abból mi, az olvasó dönthessük el, hogy milyen ember is, hogyan állunk mi hozzá. Sokan elrontják, és csak hangoztatják a karakterek jellemvonásait (LÉGY! BÁTOR! – Veronica Roth: Divergent), de attól még nem lesz ez valóságos is. Ugyanez vonatkozik az érzelmekre, szóval hiába a legtöbb mostani ifjúsági fantasy romantikus könyv, kb. 20-ból 1 adja vissza konkrétan tényleg azt az érzést.
A történetnél általában nem zavar, ha nem történik semmi, de ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy unalmas a könyv. A nem történik semmi nálam egyenlő azzal, ha tényleg csak érzelmekre alapoz a könyv, és nem az akcióra. Unalmas például akció könyv is lehet (lásd Divergent), úgyhogy többet nem kérek ilyen kommenteket. :D
Minden a történetvezetésen múlik, hogy mennyire jól vezet minket az író. Az sem jó, ha mindent előre tud az olvasó, és nem azért, mert okos, hanem az író bánik olyan sután az utalásokkal. Azaz, amire mindig levonok egy-egy pontot.
Mi alapján választja ki a következő olvasmányát?
Ez annyira nehéz kérdés. Van fentebb egy listán az oldalaknál (2011-es olvasólistám) ide próbáltam kiválogatni azokat a könyveket, amik érdekelnek és megjelenési sorrendben haladni. Ide kerülnek a Mazochista sorozataim is, amiket magyar megjelenéssel párhuzamosan olvasok, mert annyira nem vágyok rájuk, hogy minél hamarabb a kezemben tudjam. Van, amit megvárok magyarul, van amit angolul, attól függ, mi mennyire tetszik.
Ezen túl van még egy olyan listám, hogy „Angolul szemeztem vele,” ezeket amazon.com-os vagy egyéb bloggeres/írós oldalon való böngészéseim során találom. Van egy „Átok rád Goodreads” polcom, amin az újdonságokat szedem össze ifjúsági kategóriában Goodreadsről. Ezek hol az a tipikus romantikus fantasyk, hol disztópiás sztorik, vagy esetleg komoly regények. Ezek mellett van még egy „Simon Pulse-os kiszemelt áldozataim” polcom, ahol a kedvenc külföldi kiadóm könyveiből mazsoláztam, bizarr, átlag fantasy, és szintén komoly könyvek kategóriában. Amikor épp a fentebb említett megjelenési listán szünetet tartok, akkor kedvemre válogatok ezekből, vagy épp megpróbálom behozni azokat a sorozatokat, amivel lemaradtam. Ha egyik sem megy, általában belekezdek egy új képregénybe. :D
Filmadaptációk: kedvencek, a legpocsékabb adaptáció
A filmes téma, ez is milyen népszerű. Az a baj, hogy sok rajongónak halál mindegy, hogy mi van a filmben, mert júúúúúúúúúúúj, ugyanaz az alapsztori és jújj, de szexi színészek. Sajnos én az a fajta lány vagyok, akit nem lehet megvenni félmeztelen jelenetekkel. Nem kell félreérteni, értékelem én, csak az nálam nem dob a film minőségén. (Bár én is megnézek minden pocsék filmet, ha a kedvenc színészeim játszanak benne.)
Nem várom el – mit a legtöbb rajongó –, hogy legyen szó szerint ugyanaz a film. Én filmbuzi vagyok egy kis szinten, médiára is poénból jártam, és még a választott tantárgyamon kívül is abból érettségiztem, mert a különféle kameramozgások, a film történet tényleg ennyire leköt. Azt akarom ezzel kifejezni, hogy filmekkel is kritikus vagyok, és tudom, hogy teljesen más eszközök állnak rendelkezésre, mint a könyveknél, hogy elmondjanak egy történetet. Például nehéz hosszú időről szóló filmet csinálni, a snitteket, ahol a könyvben látjuk a főhős érzelmeit, stb, nyilván nem tudják ugyanúgy ábrázolni, na meg a belső monológ, főleg E/1-es könyvben általában fontos építőelem, ami kiesik a filmben.
Mit várok el egy filmtől akkor? Nyilván nem azt, hogy úúúúúúúú Alex Pettyfer legyen a főhős. (Rátok nézek panaszkodó Végzet Ereklyéi fanok.) Csak egy kis bónusz, ha a kedvenc színészeim játszanak benne. Általában nehéz úgy színészeket választani, hogy mindenkinek megfeleljen, mert ahogy egy olyan könyv sem létezik, ami mindenkinek tetszik, úgy színész sem fog akadni. Tehát teszek rá nagy ívben, ha fekete hajú szereplőből szőke lesz és így tovább.
Szeretem azt, ha egy adaptáció ugyanazt nyújtja, mint egy átlag, önálló, jó film. Jó zenék, jó kameramozgás, vágás, etc., élvezetes történet, párbeszédek, és jó színészi játék. ÉS HOGY A KÖNYV NÉLKÜL IS ÉRTHETŐ LEGYEN! Mert sok könyves adaptáció ezen bukik el, hogy a könyvet nem olvasók fel nem fogják majd miről van szó. Értem én, hogy elsősorban a könyv rajongóinak csinálják, de azért valahol ez mégsem úgy van.
Az ilyenre nagyon példa a Harry Potter 3. és 4. része, a 6-ról meg ne is beszéljünk. De hagyjuk a nagy HP lázat, mert most attól kiráz a hideg.
A kedvenc adaptációm… *hatásszünet* a Csillagpor. Míg a könyv egy felnőtt mese, mesés leírással és elemekkel, ami sokaknak nem jön be. És bár gyakorlatilag mindent átírtak a filmben (látványos vége harc, más főgonoszok, kiírt szereplők, beírt szereplők, a merész véget lehagyták, nincs szomorú vége, hanem végtelen időkig boldogságosság van), attól még imádom, és nagyon sokszor láttam, mert az előbb említett szempontoknak megfelel: kikapcsol, szórakoztató, és önmagában is megállja a helyét, a hangulatot visszaadja.
Amiket nem szeretettem nyilván akad egy pár, de most csak kettőt emelnék ki: Beastly az első. Ez valami annyira kis költségvetésű, jobb szó híján, szar film, hogy nem találok rá szavakat. Színészi játék nulla legalábbis a női fronton, az egyetlen csavart a végéről kiírták, és nem baj, de ettől lesz még jobban leépített kb. Disney Channeles az egész, pedig nem is ők csinálták. Ha az ember könyv ismerete nélkül nézi, nem hiszem, hogy sokat kapna, mert a két szereplő megismerkedése egy rohadt (csúnyább szót akartam használni) snittel le van intézve, hogy bájologva verset olvasnak egymásnak egy fél évig. A tanár nem tanít, gyakorlatilag semmi nem történik, és unalmas. ÉS A VÉGE… ÉS A SZÁMÍTÓGÉPES GRAFIKÁK! Áh…
A második, amit tiszta szívemből gyűlölök: Constantine, a démonvadász. Nem sokat olvastam a képregényből, csak a harmadik részt fogom kezdeni, de az hagyján, hogy átírtak benne halom dolgot, de ÉN NEM ISMERTEM FEL A KEDVENC SZEREPLŐIMET! Az viszont zavar, ha valaki nem lesz karakterhű… Nem érdekel, milyen színészt választanak be rá (bár Lucifert megsirattam, hogy lehetett így kinézni…), de maradjon már az alaphoz hű a karakter. Hát… hadd nem mondjam, hogy bár a film népszerű (hálisten annyira nem, hogy megcsinálják a 2. részt), de a képregény rajongók inkább csak a sarokba hánynak tőle. Jómagam is.
Miért vezet/olvas Ön könyves blogot? Van-e hatása egy-egy könyves blognak az olvasásra? (pl.: a következő olvasmányát egy blogbejegyzés hatására választotta ki) Van-e/Vannak-e kedvenc blogjai/bloggerei?
Azért vezetek könyves blogot, mert unatkoztam. Nem is rémlik, hogy miért kezdtem el írni. Annyi ködösen rémlik, hogy mindig is ilyen blogvezető manó voltam, de csak személyes blog. És aztán láttam ilyen-olyan könyves blogokat (Lobó, Nima, Amadea blogját) és úgy miután azokra úgy rászoktam, rájöttem, hogy talán könyves blogot kéne írnom. Nem hittem, hogy ezt bárki olvasni fogja, inkább csak magamnak pötyögtem le a könyves élményeimet. A vicc az, hogy pont ezáltal találkoztam a húgommal is.
Van rám hatással blog, mert szoktam őket olvasgatni. Persze a molyos kritikákat is nézem, és az által néha bekerül egy-két új könyv a listámra, de igazából mindig a friss megjelenések között böngészgetek. Van egy-két olyan könyv, aminél nem tudom, hogy nekem érdemes lenne-e, tépelődök, akkor szoktam blogot nézni.
Akiket olvasok és magyarok:
(Semmilyen nagyobb sorrend nincs, mindegyiküket ugyanúgy szeretem.)
Nita blogja, a Könyvgalaxis - Mert ő is sok ifjúságit olvas.
FFG blogja, avagy a húgom őrültségei és most már Timus is vendégblogger - Egyértelmű, iker testvérem, és nagyjából egyetértünk a könyvek terén, bár mindkettőnknek van külön is olvasó halmaza is, én szeretem a komoly könyveket, ő a humort. Timussal annyira nem konkrétan egyezik az ízlésünk, de felnőtt fantasyt olvas, amit én is!
Nancy blogja, a Book Heaven, a kis blog angyalom saját oldala - Nancyben az a jó, hogy ő volt az első, akit találtam és olvasott angolul. Bár angyalos témában elüt az ízlésünk (khm... Csitt, Csitt, Fallen khm...) amúgy nagyra tartom a véleményét. Imádom, hogy ő is YA blogger, és fantasy buzi és emellett egy-két komoly könyvet is rá lehet sózni, mert értékeli azt is.
Kelly blogja - Eleinte azt hittem, semmi közös észrevételünk nem lesz könyvekkel kapcsolatban. Ahogy Kelly is megjegyezte egyszer, ő nem annyira kritikus, mint én, de aztán idővel valahogy egyre többször értettünk egyet. (Ha bár pontozásban nem mindig, de indoklásban igen.) A jó, hogy halom angol könyvet ő is kinéz, főleg goodreadsen, és ő is YA, vagy felnőtt romantikus fantasy párti.
Katamanó blogja - Ő is nagy YA-s meg egyéb minden. Bár a Csittel vele is szöges ellentétben van a véleményünk, ő is olvas angolul is, és ő sincs oda a sablon fantasykért. :D
Kikissz blogja, a másik blog angyalom saját oldala - Az én kis tanonc lelketlen könyvkritikusom, bár ő Éjszaka Háza fan, én nem, ez kb. az egyetlen könyv, ahol nagyon eltérünk véleményben, a többiben nagyjából egyetértünk. Szerintem ő lesz az utódom, mert míg a többiek néha ellágyulnak egy-két dolog miatt, Ő SOSEM! :D
Amadea blogja - A legelső blog, amit életemben találtam. :D Azóta is olvasom.
Angelika blogja - Bár ő inkább felnőtt fantasykat olvas, ami jelen pillanatban kezd az agyamra menni, legalábbis Singh (majd tesztelem, hogy hátha csak ő), attól még ha éppen ifjúsági könyv akad a kezébe, általában egy a véleményünk. És külön örülök neki, hogy a Forbiddent elolvasta, szerette és nem akadt fent azon, hogy vérfertőzés. ÉS nem is nézett hülyének érte, hogy ilyeneket olvasok. :D
Connie blogja, a Könyvmánia - Connie-ról ennyi maradt meg (nagyon fog érte ám szeretni): szép zöld ikonja van molyon és OLVAS ANGOLUL és ő az, aki tényleg meg meri mondani, ha éppen nem tetszik neki egy átlagosan megírt YA fantasy. Az a baj, hogy eleve kénytelen vagyok kritikus emberekhez viszonyítani magamat, hogy tudjam, nekem mi fog tetszeni. Ezért örülök, ha valami Connie előbb olvas (pl. Die for me), ugyanakkor jegyezzük meg, hogy ő sem szívlelte annyira Clare új könyveit, ahogy én sem. :D
FantYAstic Volumes blog - Nemrég indult blogról van szó, de nagyon szépen összeszedett. Imádom, hogy pont azokat válogatja ki, amik nekem is szúrják a szememet, és szép összefoglalót ír róluk, ajánlókat recik és goodreads pontozás alapján. Tehát nem csak fülszöveget fordít, hanem szépen utána is jár mindennek.
Sorozatfüggő, avagy Ivett blogja - Inkább sorozatos blog ez, mint könyves, de könyvkritikák is vannak. Ivett és a vendégblogger XoXo_Abby olyan lányok, akiknek az ízlésében bízok. Míg Abby olvas angolul is, Ivett addig a magyar felnőtt, romantikus fantasykat pusztítja és mindketten a magyar YA fantasykat is. Ivett nagy angyal rajongó és Singh rajongó! :D (És általában Ivettel még a sorozatokban is egyetértünk, csak nagy ritkán nem.)
Ailey blogja, a kis nem mondom ki a becenevét, mert nyomdafestéket nem tűr - Barátnőm, de olyan, akivel a könyvek hoztak össze, tehát az alap egyforma ízlés adott. Ő is szereti a szomorú könyveket is.
Zenka blogja - Mazochista társam. :DDD
Lobo blogja, az Olvasónapló - Míg Lobóval annyira nem egyezik az ízlésünk, ha jól láttam, szereti a steam punkot, amitől nekem a hajam is szalad már előre, attól még ha ugyanazt a könyvet olvassuk, nagyjából egyetértek vele. (Kivétel az Elcseréltben csak. :D)
Nima blogja, a Keményfedél - Nimával ritkán egyezik a véleményünk legalábbis így elsőre ez ugrik be (Gaiman, Meyer például), de egyszerűen élvezetes olvasni, amit ír. Meg persze ő a mintapéldánya az olyan fajta bloggernek, hogyan lehet "nem tetszett" kritikát is szépen kifejteni úgy, hogy a rajongókat se sértse meg. :D Azért őt hoztam fel példának, mert van olyan, amit én imádok, ő nem.
Akiket olvasok és nem magyarok:
YAreads.com - Az első külföldi blogger oldal, amit nézegettem. Az az igazság, hogy sok blogger odakint csak recenziókat kap. Míg Magyarországon annyira nem divat ez, hogy minden könyvet a kiadó biztosít, addig külföldön igen, és... hát... Nagyon kemény kritikákat nem írnak. Szóval innen inkább csak úgy átlagosan tájékozódom.
Maybe Genius - Steph nagyon pofás cikkeket írogat az írásról, főleg YA témában, és imádom a kritikáit is. Bár nagyon ki van élvezve a klisékre, és a többi, mégis néha eltér az ízlésünk, ezért akire a legjobban támaszkodom:
The Book Lantern - Ezt az oldalt többen vezetik, de csak Vinayáért vagyok oda meg vissza. Ő nagyon kemény blogger, és tesz rá, hogy reci, akkor is megmondja a véleményét és bátran ad 1 csillagot is. Általában látszik rajta is, csak úgy, mint rajtam, ha egy könyv kikészítette, humoros, beteg, szarkasztikus kritikákat ír, nagy példaképem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése