Ugrás a fő tartalomra

Aprilynne Pike: Wings - Szárnyak

Hogy akadtam rá: Stephenie Meyer ajánlotta, és régen még nagy Meyer rajongó voltam. Aztán hopp, megjelent magyarul, mire észbe kaptam.

Úgy általában az egészről: Laurelt eddig otthon tanították a szülei, így a szőke bombázó főhős, aki szeret minél vékonyabb ruhákat hordani, csak zöldséget és gyümölcsöt eszik, nem mos hajat samponnal, és nem szereti a tenger sós vízét, kicsit kellemetlenül érzi magát, mikor elköltöznek a régi házukból és végre gimnáziumba kell járnia a többi emberrel együtt. Ám persze, hogy megjelenik David, az iskola legszupibb pasija, és felajánlja, hogy majd lesz a főhősünk barátja, aki ezt el is fogadja. De nem sejti Laurel, hogy örökre megváltozik az élete, mikor kinyílik egy virág a hátán.

Kezdjük azzal, hogy ez a könyv több sebből vérzik, és nem tudom, hogy fogom megfogalmazni, hogy szép egybefüggő legyen. Először is ott van nekünk, hogy Meyer azt mondja rá, egy kezdő író briliáns könyve. Igen, ez a lényeg, egy kezdő író. Nem kicsit látszik a köteten, hogy első könyves, és az a baj, hogy Pike nem tudja ezt semmivel sem kompenzálni. Már a történet elején szétesik az egész, mivel az egész tele van tőmondatokkal, (őszintén, nincs is benne többszörösen összetett mondat.), szóismétlésekkel, néhány helyen még kétszer le is írta ugyanazt két sor különbséggel, mintha a kézirat életében nem látott volna szerkesztőt. Érzelmek, tájleírás nulla, javarészt párbeszéd az egész, meg közbetűzdelt "mosolygott, sóhajtott, idement, odament."

Az elején látjuk, hogy David se szó, se beszéd nélkül odamegy a főhőshöz és már csak úgy nyálazik, ahogy ránéz Laurelre, hogy legyenek barátok. Értem én, éteri szépségről van szó, aki után mindenki megfordul, de azért mégis. És az ember azt hinné, hogy fontos lenne az, hogyan is alakul ki Laurel kapcsolata Daviddel, ehelyett egy mondatban le van rendezve: "És barátok lettek." Az a baj ezzel, hogy nem érzem át, hogy David mennyire barátja, mennyi mindent tenne meg Laurel iránt, így az úgynevezett szerelmet sem tudom felfogni, átérezni, hiszen semmit nem ír le Pike. Fog egy-két mozzanatot, jelenetet, kiemeli, de mindezt olyan ügyetlenül, hogy semmit nem tudunk meg a karakterekről, és nem tudunk hozzájuk kötődni, pláne nem átérezni a nagy problémájukat.

Az érzelmek hiánya nagyot levon a kötet értékelhetőségéből, hiszen cselekmény gyakorlatilag nulla van benne. Egész végig azon megy a huzavona, hogy most virág vagyok vagy sem, aztán 100 oldal után már, hogy tündér vagyok-e vagy sem. Ha legalább a karakterek vagy az érzelem feldobta volna, még élvezhető is lenne, de nem.

Nemhogy cselekmény nincs, de karakterizálás sem. Mindegyik karakter papírmasé figura, az elején kicsit zavart, hogy semmit nem tudunk meg Laurelről, se Davidről, se a többiekről, és sajnos rá kellett jönnöm, hogy nem is fogunk. Igen, Laurel tud gitározni, Davidnek van mikroszkópja, Chelsea meg a kötelező lány karakter. ÉS? Ezen kívül semmit nem tudunk meg róluk. Minden karaktert csak úgy odabök, hogy valamilyen sablon szerepet betöltsön. Sőt! Pike nem is foglalkozik azzal, hogy David és Chelsea barátainak nevet adjon, csak annyit mond, és a többiek, egész végig a könyvben.

Chelsea lenne a nagy lány barátnője Laurelnek, de őszintén az "és barátok lettek" mondaton kívül erre nem sok más utalást látok. Amikor a cselekményszerű valami úgy kívánja, akkor bejön Chelsea és elmond két mondatot. Egyszerűen értelmetlen, hogy miért pont tündérmániája van Chelsea-nek (tudom, mert arról szól a könyv), és ha ő is szerelmes Davidbe, és őt előbb ismerte, miért engedi át Laurelnek?

Sehol nincs semmi konfliktus a karakterek között, Chelsea a féltékenységét egy jóízű mosollyal lerendezi (pedig pár hete barátok), és ez lehetett volna egy potenciális szál. A szülők tesznek arra, hogy a gyerekek nem alszanak otthon, ha éppen hágnak a sarokban a szobában, mert ugye ez a természetes dolog a szülőknél? Tipikus példája a "szülök semmire sem valók" klisének a fantasy irodalomban, nem lehet rájuk támaszkodni és csak azért kellenek, hogy legyen valaki, aki kocsival hordozza a szereplőket.

És pont ez a baj, hogy se a szülőket nem lehet felnőttnek nézni, se a tiniket tininek. Sokan írták külföldi kritikában, hogy ez a könyv 10-13 éves korosztálynak tökéletes, és ezt váltig állítom, hogy nekik tökéletes esti mese, hiszen a szereplők 12 éves aggyal gondolkoznak. (15 évesen, ha egy gumilabda nagyságú dudor van a hátadon azt hiszed, hogy gerinc rákos vagy? Avagy ha megjelenik egy virág a hátadon, akkor azt várod, hogy elmúljon és minden megint rendben lesz?) Ráadásul a kiadó honlapján 18-as körkarikával van ellátva...

A párbeszédek sem hatnak természetesen és ez is egy nagy "seb," ami gyengíti a kötetet, hiszen csak párbeszéd van benne. Annyira dráma és érzelem nélkül fapofával ülnek és beszélnek, hogy az olvasó is fapofával ül és nézi. Mesének lehet, jó, de említettem, hogy ez nem az. Egyszerűen bűzlik az írói erőltetéstől a párbeszéd is, és minden magyarázat is, ami a cselekményt illeti. Annyi véletlen van benne, és annyira nevetséges, hogy tényleg csak esti mesének megy el.

Emellett ott vannak még a logikátlan dolgok. A Kafka-féle virág, ahogy az Átváltozásban a bogárról nem tudtuk mekkora, itt a főhős virágáról nem tudjuk. Egyszer hátranéz nem látja, majd már karnagyságú az egész. Aztán meg, felhajtja a pólója hátulját, hogy az egész nagy virág látszódjon, de persze a melle az nem esik ki. (Meg ugye meg se említjük, hogy bár szuper nagy melle van a főhősnek, mert tökéletesen szép, attól még nem hord melltartót, mert ugye a virág cselekményszál meg se történhetne.) A másik ilyen szép példa, hogy egy cselekményszálat úgy akar előrevetíteni, hogy leírja, hogyan néz az egyik pasi a csajra, ja, csak épp előtte írta le, hogy a csaj nem nézett rá...

A főgonoszról egyből tudjuk, hogy kicsoda és mit akar, hiszen Laurelnek megérzése van, és Laurel szép és okos. A főgonoszokat nevetségesen iktatják ki, és az utolsó pár oldalban felvetett NAGY KONFLIKTUST sem a főhősnek kell megoldania, hanem egy öreg, ám de bölcs vén megszánja, és Mikulás módjára mindent elmond, és mindent megold, amit csak lehet, így Laurelnek semmit sem kell tennie, és Laurel nem karakter fejlődik. (Már ha egyáltalán lenne karaktere.)

A mitológiáról is legyen szó: Aki az Alkonyatot utálta, mert szétbarmolta a vámpírmitológiát, az ezt is utálni fogja, mert szétszedi a tündérmitológiát. Persze, persze, mindig jó, ha saját mitológiát csinál az ember, nem az zavar. Hanem egyszerűen logikátlan, olyan, mintha csak összehányt volna pár darabkát (egy görög istennő, egy Arthur király, egy Excalibur) és hozzáadott volna egy adag biológiát. Ugyanis az evolúcióval magyarázza, hogyan alakultak ki a tündérek, mint lélegző, járkáló növények. Miért fotoszintetizálnak, miért termelnek oxigént, és a többi. Mindezt megfejeli pár olyan ötlettel, amivel azt hitte, egyedi lesz, de én kínomban nevettem rajta. (Pasi szeme azért zöld, mert mohát eszik, csaj haja azért szőke, mert Sprite-ot iszik.)

Összességében a 14 év alatti Alkonyat rajongóknak ajánlom, vagy akik meseként olvassák. Ne várjon ettől senki nagy romantikus ifjúsági fantasyt, ez nem az.

Kedvenc karakter: -

Ami kifejezetten tetszett: -

Ami nem tetszett: Ez a könyv tipikus példa a kezdő írópalánták gyártmányára, így semmi sem tetszett...

A történet: 1/5 pontból

A karakterek: 1/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Megjegyzések

  1. Szóval aki szőke hajat akar, az ne menjen fodrászhoz, hanem igyon Sprite-ot:DD

    VálaszTörlés
  2. :D Csak ha mutáns virág vagy akkor működik.

    VálaszTörlés
  3. Ez pontosan olyan könyv, amibe nem tette bele a lelkét az író...

    VálaszTörlés
  4. Sokat gondolkoztam hogy ezt vagy az Áldottakat vegyem meg. Az utóbbinál döntöttem és így olvasva a kritikát örülök is. ^^"

    VálaszTörlés
  5. Szerintem a legnagyobb baj ezzel a könyvvel, hogy rossz kategóriába sorolják. :D Ha azt mondják nekem, hogy mese fiataloknak, akkor el se olvasom. Szóval lehet, hogy elsőkönyves mesének jó, de én egy romantikus, tini fantasyt vártam, ha már 15-21 évesek a főhősök.

    VálaszTörlés
  6. Hűha. Ha Meyer néni szerint bámulatos egy elsőkönyves szerzőtől, akkor nagyon nem tudom, milyenek Amerikában az elsőkönyvesek, ha még ez is kiemelkedik közülük. :) A 18-as karika az mire fel? A molyos és blogos kritikáid alapján azt hiszem, ez megint az a könyv, amit messzire elkerülök, az érzelem- és mindenmentes tőmondatozás és a "szép és okos" típusú jellemábrázolás nálam különösen súlyosbító körülmény (regény light...).

    VálaszTörlés
  7. Nem tudom, mire kapott 18-as karikát. Semmi olyan nincs benne, az "erőszak" is akkora, hogy simán elmenne szerintem egy rajzfilmben is.
    Meyer ajánlását sem értettem, mert olvastam már elsőkönyves írót, nem is egyet, és mind jobb volt ennél. Aztán lehet, hogy csak ennyire vagyok kritikus.

    VálaszTörlés
  8. Nem tudom én se. Mert például a Végzet Ereklyéi sorozatot is ő ajánlotta és azt mai napig imádom. Sőt a kedvenc sorozataim között is az első. Szerintem nem vagy túl kritikus, hanem pont annyira, amennyire kell. Mindenre megfelelően érveltél és pont ezért szeretem olvasni a kritikáid. Ráadásul olyanokat is észreveszel, amit néha én nem. (De lehet csak vak vagyok XD) Ennél a könyvnél is elmondtad, mi miért nem tetszett.És én se szeretnék olyan könyvet olvasni, amibe nincs megfelelően felépített világ és érzelem. Tehát én egyetértek a kritikáddal.

    VálaszTörlés
  9. Mondjuk szerintem ez az ajánlósdi csak úgy megy, hogy felkérik az írót, aztán ír valamit, persze csak jót. A Végzet Ereklyéit is láttam, hogy Meyer ajánlja, de én annál előbb szerettem meg. :D És örültem csak, hogy Meyer is ajánlja, míg sok külföldi rajongó teljesen ellene volt, hogy miért akarják ezt is a Twilighttal eladni.

    VálaszTörlés
  10. Ez elsősorban ifjúsági regénynek készült.
    Gigi: természetesen egy ajánlás során csak jót lehet írni a könyvről. Ellenkező esetben nem tudnák eladni, hacsak nem kelt felháborodást az emberek közt, hiszen akkor már csak kíváncsiságból is megveszik. De szerintem ahhoz, hogy ajánljon egy könyvet, biztos elé raknak egy zsák pénzt is.
    Különben szeretném megvenni, de szerintetek a puha, vagy a kemény fedeles könyvet vegyem meg?
    http://bit.ly/dplzD7
    Árba van egy kis különbség a kettő közt.

    VálaszTörlés
  11. Ifjúsági regény, igen, itthon a 14-20 év közöttieknek készült regényt is úgy hívják és mint említettem 18-as körkarika van rajta.
    Puha vagy keményfedeles? Amelyik neked megéri. :)

    VálaszTörlés
  12. Sziasztok! Ez a 18-as karika hol található? Esetleg az eredeti, angol nyelvűn? Mert ahogy én látom, erre az van írva, hogy "tizennégy éves kortól ajánljuk".

    VálaszTörlés
  13. Sziasztok! Ismét az előző hozzászóló vagyok. Bocsi, időközben megtaláltam, hogy a honlapon írták 18-asnak. Szerintem szimplán elírták a weboldalon Tuti, hogy a borítóra jobban odafigyelnek, hogy mit írnak rá.

    VálaszTörlés
  14. "Aprilynne Pike
    Wings - szárnyak

    "Aprilynne Pike első regénye, a Szárnyak, egy első könyves szerző bámulatos bemutatkozása. Az általa életre keltett mesevilág leleményességével csak a történetben elhelyezett csavarok bája veszi fel a versenyt."
    Stephenie Meyer, a Twilight saga szerzője

    Mágia és összeesküvés, szerelem és veszély - ebből a nagyszerű regényből kiderül, hogy eddig szinte semmit sem tudtál a tündérek világáról.

    18 éves kortól ajánljuk"

    VálaszTörlés
  15. A borítóra nem figyelnek, ahogy te mondod. :D Mert már írtak el borítót. Amúgy külföldön is 14-20-as könyv kategóriában van. :D Nem 10-12.

    VálaszTörlés
  16. Én nem régiben olvastam el a könyvet. És mikor elkezdtem elég bizar volt ez a sok tagolatlan mondat mert előtte HP-t olvastam, úgy volt hogy el sem fogom kezdeni, de végül unalmamban elolvastam.
    A 3. fejezet után hozzá szoktam a néha időben rosszul beosztott és tagolt mondatokhoz és már csak a történetre magára figyeltem.
    A végére látszott hogy az írónő fejlődik. Én próbáltam már írni könyvet többször is de míndig gyorsan haladt a cselekmény és abba hagytam. Kb. olyan szinten van az írás módja mint ez a könyv.Egy iső után viszont tényleg fejéődtem vele..szóval csak annyi hogy eszembe nem jutott volna kiadóhoz vonni egy olyan nyers könyvet mint a Wings, de szerintem a történet maga nem volt olyan rossz. Ahoz képest várom a történet folytatástát és szerintem nem volt olyan rossz. Türhető. Nem volt olvashatatéan. Ahoz a ynálas Twiliht-het képest, kész remekmű. El sem hiszem hogy egy ollyan könyvet mint a Twilight képesek a HP-hoz hasonlítani....szánalmas.

    VálaszTörlés
  17. Nekem nem volt különösebb problémám vele, de engem az zavart a legjobban, hogy nem Laurel szemszögéből van írva, mert szerintem úgy jobban ki jött volna az egész. Az alaptörténet tetszik, csak a kivetelezése rossz,de én várom a folytatást, mert azért érdekel h mi fog történni főleg Tamanival. :)

    VálaszTörlés
  18. Nekem tetszett, de csak a történet alapja. Én máshogy írtam volna meg, ha az én fejemből ugrott volna ki. Én azokat a könyveket szeretem, ahol minden le van írva részletesen, sok melléknévvel van gazdagítva, ahogyan azt kell. Ez a könyv minden volt, csak nem ez. :(

    Egyébként kíváncsi vagyok, hogy az én könyvemhez mit fogtok szólni. :)

    VálaszTörlés
  19. jaj, ez de rossz lehet.:D bár kíváncsi vagyok, szerintem elolvasom.
    Pedig kezdtem rülni, hogy ha eszek moház, és iszok sprite-ot, zöld lesz a szemem és szőke a hajam, de úgy látszik, mégse, emr nem vagyok mutáns virág. NEMÉR:D

    VálaszTörlés
  20. sziasztok
    én tavaly olvastam az első kötetet,és év végén a másodikat.
    Az elsőnek az első fejezetei gyenguskák voltak de aztán az írónő belejött. Nekem nagyon tetszett a történet maga... A második jobban tettszett egyenesen még jobban élveztem mint az elsőt.Viszont a végében csalódtam :( Szegény Tamani!!! :(
    Viszont én úgy tudom,hogy nem a sprite-tól lesz laurelnek szőke a haja. Így " született" pl. ha epret eszel egy hétig akkor piros lessz a szemed és a hajad töve. Nem az egész hajad.

    VálaszTörlés
  21. Én 14 éves vagyok,viszonylag sok könyvet olvastam már,de ez a könyv valami szörnyűség.Teljesen egyet értek azzal,amiket leírtál,egyszerűen borzalmas.Senkinek sem ajánlom.

    VálaszTörlés
  22. Kedves Gigi!
    Nekem nagyon rosszul esett elolvasni ezt a kritikát, ugyanis nekem a könyv nagyon tetszett! 4 csillagot adtam rá, de megérte szerintem! Amúgy a 18as karikát én sem értem! Nem tudom, a Könyvmolyképző új borítóiról mi a véleményed, de szerintem jobban megerőltethetnék magukat a tervezők! Amúgy a borító szép!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Ekesgyb!
      Nem tudom, melyik új borítókra gondolsz. Ennek a könyvnek, ha jól emlékszem, az eredeti külföldit tartották meg, ahogy többségben az összes borítójuk is a külföldiek átvétele. (Kivétel persze a magyar íróké.)

      Az pedig, hogy rosszul esett ez a kritika... Ha nem szereted a negatív kritikát a kedvenc könyveidről, akkor javaslom, előbb mindig a lenti pontozásomat nézd meg, és aszerint dönts, hogy akarod-e a véleményemet olvasni, mert ezzel senkit nem akarok megbántani. Míg a többiek nem válaszoltak (úgy általánosságban, sosem válaszolnak nekem), én megkérdezem, hogy te mit szerettél benne, mert őszintén érdekelne. :)

      (A 18-as karika lehet, hogy félrenyomás, de tegyük hozzá, hogy a főhős huszonéves... És egyetlen egy huszonéves sem viselkedik így.)

      Törlés
  23. Én elolvastam a könyvet szerintem jó könyv.. Nem tűnik mesének, de azért érződik hogy kezdő az író.. Egyébként a könyvön nincsen 18-as karika :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Szanda606: Remélem, te válaszolsz, mert eddig senki nem válaszolt nekem. Mi tetszett a könyvben? Ezt tudnád nekem részletezni? Mert tényleg érdekelne.
      A könyvön lehet, hogy nincs 18-as karika, de hány éves is a főhős? Nem 14, sőt, nem is 16. És ahhoz mérten éretlenül viselkedik. És nem, ez még 14 év feletti irodalomba se megy el, pedig annak van reklámozva.

      Törlés
  24. Én is elolvastam.
    Szerintem elég fura hogy a főszereplő egyik pillanatban az eggyik fiúval smárol, másik pillanatban meg a másikkal. :P Rengeteget siránkozik azon hogy kinőtt egy virág a hátán.
    Írtó gyerekes ez a megérzéses dolog is a főgonosszal szemben. Nem lehet hogy azt akarták írni hogy 14 éves korig?
    A ,,romantikus,, részek pedig nagyon nyálasak.
    a megfogalmazása, bár ez lehet a fordító hibája is, elég béna.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Virág: Én angolul olvastam, ott is borzalmas. :) És nem, ez a könyv 14-21 éves korosztálynak szól. Elvileg...

      Törlés
  25. Ugyan a Wings-et még nem olvastam, de szerintem a folytatás, a Spells (Varázsigék) nagyon jó, és az ,,eleje" (vagyis a Wings) nélkül is értelmezhető, úgy elmondja az elején, mi történt azelőtt, hogy el se kell olvasni az első részt. Én most a Spells-t olvasom, és tetszik.:)

    VálaszTörlés
  26. @Sally: Nem éppen meggyőző érv nálam, hogy teljesen felesleges az első rész a sorozatba. :)

    VálaszTörlés
  27. Én még csak 12 éves vagyok, de lég sok komolyabb könyvet is olvastam már. Nekem nagyon tetszett a könyv. A kritikák igazak, először rosszul esett, de megértettem mindet. Ez tényleg a korosztályom belieknek való. meseként tekintettem erre a könyvre az elejétől fogva, így nem ért meglepetés.

    VálaszTörlés
  28. Ha úgy veszed ezt a könyvet, mint a fantasy könyvek kifigurázását akkor még vicces is... Csak kár, hogy Pike ezt komolyan gondolta...:/

    VálaszTörlés
  29. @Szepi10: Ha-ha, túl sok könyvvel vagyok így. :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Ann Redisch Stampler: How to Disappear (Így lehet köddé válni)

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónő könyveit. Úgy általában az egészről:   Nicolette-tel valami szörnyűség történik az erdőben, aminek következtében kénytelen elmenekülni otthonról. A régen népszerű lány most arra kényszerül, hogy újabb és újabb személyazonosságot vegyen fel és alkalmi munkákból tartsa el magát, nem sokáig maradva egy-egy helyen, nehogy rátaláljanak. Jack nem tudja lemosni magáról a bűnöző apja nevét, ezért is próbál annyira törvénytisztelő lenni, amennyire csak lehet. Viszont a börtönben lévő testvére, Don megbízza egy feladattal, amit muszáj lesz végrehajtania: El kell tennie láb alól Nicolette Hollandot, aki megölte az ismerősüket, Connie-t. Bár Jack eleinte vonakodik, a végén beleegyezik, mikor a maffiacsalád, akik megbízták a testvérét, figyelmeztetésként rágyújtják a házat az anyjára, és bár még nem esett neki baja, ki tudja, mi fog történni következőre. Stampler könyvei közel állnak a szívemhez, imádom a stílusát és a témaválasztásait, ezért is ö