Ugrás a fő tartalomra

Laurell K. Hamilton: Misztrál Csókja


Hogy akadtam rá: LKH fanatikus vagyok.

Úgy általában az egészről: A Merry Gentry sorozat ötödik része, amely ott folytatódik, ahol a negyedik rész abbahagyta, azaz Meredith a tündérdombokban csendesen alszik, és ahogy megszokhattuk látomás szerű álma van. Nos, az Istennő mindenáron azt szeretné, ha a mi Merrynk visszahozná az életet és a mágiát az Unseelie Udvartartásba, ezért Meredithnek... sok emberrel kell lefeküdnie.

Az a bajom ezzel a kötettel, hogy a második-harmadik-negyedik részt imádtam, pezsgett ott a történés, és hiába a kilométeres erotikus leírások (hiszen erotikus könyvről van szó, nagyon jól tudom), történt más is. Itt nem igazán. A kötet eleve kisebb, mint a többi, és ez a furcsa, főleg a vaskos első rész után, a sorozat egyre kisebb és kisebb lesz, ami nem gond, hiszen nem ez szabja meg a könyv minőségét. De amikor már a 200. oldalon jártam a 260-ből, és még mindig nem történt semmi, kezdtem elszomorodni.

Ez egy egyszeri átvezető kötet, azaz kicsit csendes, és nagyobb konkrét cselekményszálunk nincs is. Félreértés ne essék, Hamiton iszonyat jól használja a szavakat, mindent gyönyörűen leír, mindent át lehet élni, és élvezet is volt olvasni a kötetet, de egy kis üresség érzetet hagyott maga után. A Sholto rajongók örülhetnek, hiszen most ő is főszerepet kapott Merry mellett, de ezen kívül nem tudnám megmondani, mire is volt jó ez a kötet, eltekintve, hogy az utolsó két-három fejezetben pörögtek fel az események és ott ténylegesen is történt valami érdekes. Picit csalódtam, de ugyanúgy várom a következő kötetet, hogy megtudhassuk végre, mi lesz Merryvel. Sajnos ezért a kicsit hiány érzetet maga után hagyó történetért, csak az átlagos könyveknek járó 3 pontot tudom megadni neki.

Apró megjegyzés: Iszonyatosan értékelem, hogy a fordító kis lábjegyzeteket csinál, hiszen ki hallott ezekről a mitológiákról, és bármi baki folytán is, de megnevezésre került a Books of Magic főszereplője, aki bár DC képregény szereplő (Hamilton Marveles), és gyakorlatilag semmi köze az egészhez, azért a rajongói szívemet melengette.

A kötetet köszönöm az Agave kiadónak.

Kedvenc karakter: Doyle, Galen

Ami kifejezetten tetszett:

Ami nem tetszett:

A történet: 3/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

L. Frank Baum: Oz, a nagy varázsló

Hogy akadtam rá: Úgy éreztem, itt az ideje bepótolni a klasszikus meséket. Sorozat: Az Oz első része. Úgy általában az egészről: Dorothy nagybátyjával és nagynénjével él Kansasben, szürke élete viszont váratlan fordulatot vesz, mikor egy tornádó felkapja a házával együtt és Ozban landol, egy mágikus helyen. Találkozik az Északi Boszorkánnyal, aki segítségül annyit mondd neki, hogy el kell mennie Ozhoz, a nagy varázslóhoz a Smaragdvárosba, ő majd haza tudja juttatni a lányt. Így hát Dorothy nekivág a sárga köves útnak, és kalandjai során több barátot is szerez, a Madárijesztő, a Bádog Favágó és a Gyáva Oroszlán személyében. Igazság szerint – lehet, ez az én hiányosságaimat mutatja – ebből a meséből szintén nem láttam feldolgozást, csak talán gyerekkoromban valami színpadi darabot. (Ködösen rémlik csak már.) Annyit tudtam, hogy az ikonikusnak számító sárgaköves úton mennek hőseink, és hogy ki mit akar kérni Oztól, no meg a Nyugati Gonosz Boszorkány képe is lebegett előttem, szóval íg...
3 megjegyzés
További információk

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú...
25 megjegyzés
További információk

Cassandra Clare: City of Glass - Üvegváros

Hogy akadtam rá: Először lett a Harry Potter, aztán sok-sok fanfic író. Köztük Cassandra Claire, aki miatt életemben először fent maradtam egész este, hogy elolvassam a ficét, a Draco Trilógia első részét. Hamarosan megtaláltam a második részt, de akkor nem voltam jó angolos, nem tudtam tovább olvasni. Viszont megszerettem az írását. Imádtam a humorát, saját magát is kiparodizálta, és a cselekmény. Isteni. Lehet, hogy másnak a Gyűrűk Ura titkos naplók ismerős. Azt is ő alkotta. Csak leszedte netről műveit, mert megalkotta első regényét, a City of Bonest, és felvette a Cassandra Clare írói nevet. Úgy általában az egészről: Alig vártam ezt a könyvet, hogy megtudjam végre, mi lesz Claryvel és Jace-szel, és ki hal meg? Ugyanis a szerző elárulta, hogy az egyik Lightwood meghal. Az Alec fanok elkezdtek poénkodni, hogy kinek a halála viselné meg Alecet és hogy akkor inkább haljon meg Max, Alec kistestvére. A kritika innentől spoileres AZ ELSŐ KÉT RÉSZRE NÉZVE! A HARMADIK RÉSZBŐL FŐBB DOLGOK...
86 megjegyzés
További információk