Ugrás a fő tartalomra

Suzanne Collins: Futótűz

Hogy akadtam rá: Már régóta az elolvasandó könyvek között hevert, amikor még angol volt. Aztán hopp, mire észbe kaptam, kiadta az Agave.

Úgy általában az egészről: Peeta és Katniss túlélték az Éhezők Viadalát, élhetnének örökre békében, hiszen a nyerteseknek ez jár. Ám Katnissnek hamar rá kell jönnie, hogy a Győzelmi Körúton ismét a kamerák elé kerül, és hogy a tetteinek akadnak súlyos következményei is, ugyanis a Kapitólium dühös és bosszút akar.

Valahogy úgy éreztem, hogy az Éhezők Viadala, az első rész az egész Viadal körül forgott, és magával is sodort a történet, mégsem tudtam volna akkor elképzelni, hogy ez miért trilógia, mit kell még ehhez hozzátenni. Megkapjuk rá a választ, hiszen láthatjuk, hogy mit okozott Katniss tette, hogy kiharcolta, hogy ketten maradjanak életben, amire még nem volt példa, és eléggé rossz fényt vet a Kapitóliumra. Ezért a történet kb. a közepéig apróbb eseményekről szól, ami persze élvezetes írásmóddal párosul, ezért az olvasó nem unja, de mégis többet vártam ettől a kötettől.

Értem én, hogy miért kellett ezt leírni, és ahogyan, amit, mert minden összefüggésben van mindennel, és az Éhezők Viadala indította el azt a szikrát, ami kell a harmadik kötet cselekményéhez, viszont így a második rész szemben találja magát azzal a problémával, ami a trilógiáknál mindig fennáll, hogy ez a kötet lesz a sorozatban az átvezető rész, ami nem kifejezetten kiemelkedő cselekményileg, de mégis élvezet olvasni.

Sokan kiemelték a romantikus szálat, ezért én is megemlítem. Szerintem nem csöpög, és nem is suta, és szerintem azért illik ide, mert a szereplők motivációját ezzel indokolja Collins. Röviden nem a romantikára vágyóknak való ez a könyv, hiszen sokkal sötétebb annál az alap téma, de bebizonyítja a könyv, hogy bármilyen kétségbeesett is az ember helyzete, a szerelemnek mindig akad helye. Megjegyzem: Katniss belső vívódásai az érzelmeivel, amit nem visz túlzásba az írónő, pont a helyén van, úgyhogy engem cseppet sem zavart ez a szál.

Összességében a világ, amit az Éhezők Viadala trilógia leír, egy társadalom kritikának is felfogható. Hiszen látjuk a Kapitóliumban, luxusban élő embereket, akiket könnyedén tudunk azonosítani a mai világ gazdagjaival (akár celebeivel), és hogy mennyire lekezelik a többieket. Pont ezért lesz az egésznek sötét hangulata, és még mindig nem lehet ezt elhelyezni, hogy sci-fi-e, ifjúsági regény-e, de egy biztos kellemes olvasmány, és csak ajánlani tudom, még ha csak 4 pontot kapott ez a rész.

Kedvenc karakter: Peeta, Finnick

Ami kifejezetten tetszett: A világ leírása

Ami nem tetszett: A történet szerkezete

A történet: 4/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

John Steinbeck: Egerek és emberek

Hogy akadtam rá:   Sokan ajánlották, köztük édesanyám is, végül kölcsönkaptam barátnőmtől. Úgy általában az egészről:   Lennie és George, a két vándormunkás új tanyára érkeznek, annak reményében, hogy végre meg tudnak maradni egy helyen hosszabb ideig, és egy kis pénzt tudjanak összekaparni, hogy saját kis földet tudjanak venni. A gond csak az, hogy Lennie mentális problémákkal küzd, ezért sokan értik félre és sokszor bajba kerül, főleg, hogy erősebb és nagyobb termetű az átlagnál. Rövidke kis történet ez, mégis annyira szíven ütött, hogy kellett pár nap, mire egyáltalán fel tudtam magamban dolgozni az egészet, és még mindig nem tudom, pontosan hogyan tudnám szavakba önteni, milyen hatással volt rám. Az is közrejátszhat, hogy pont A nagy Gatsby után olvastam, ahol az anyagi jólét körülményei között is az emberek az álmukat kergetik és mindhiába. Itt viszont a gazdasági világválság a háttér és valahogy mégis ugyanerről szól a történet. Különösen szívfacsaró volt látni, hog