Ugrás a fő tartalomra

Suzanne Collins: Futótűz

Hogy akadtam rá: Már régóta az elolvasandó könyvek között hevert, amikor még angol volt. Aztán hopp, mire észbe kaptam, kiadta az Agave.

Úgy általában az egészről: Peeta és Katniss túlélték az Éhezők Viadalát, élhetnének örökre békében, hiszen a nyerteseknek ez jár. Ám Katnissnek hamar rá kell jönnie, hogy a Győzelmi Körúton ismét a kamerák elé kerül, és hogy a tetteinek akadnak súlyos következményei is, ugyanis a Kapitólium dühös és bosszút akar.

Valahogy úgy éreztem, hogy az Éhezők Viadala, az első rész az egész Viadal körül forgott, és magával is sodort a történet, mégsem tudtam volna akkor elképzelni, hogy ez miért trilógia, mit kell még ehhez hozzátenni. Megkapjuk rá a választ, hiszen láthatjuk, hogy mit okozott Katniss tette, hogy kiharcolta, hogy ketten maradjanak életben, amire még nem volt példa, és eléggé rossz fényt vet a Kapitóliumra. Ezért a történet kb. a közepéig apróbb eseményekről szól, ami persze élvezetes írásmóddal párosul, ezért az olvasó nem unja, de mégis többet vártam ettől a kötettől.

Értem én, hogy miért kellett ezt leírni, és ahogyan, amit, mert minden összefüggésben van mindennel, és az Éhezők Viadala indította el azt a szikrát, ami kell a harmadik kötet cselekményéhez, viszont így a második rész szemben találja magát azzal a problémával, ami a trilógiáknál mindig fennáll, hogy ez a kötet lesz a sorozatban az átvezető rész, ami nem kifejezetten kiemelkedő cselekményileg, de mégis élvezet olvasni.

Sokan kiemelték a romantikus szálat, ezért én is megemlítem. Szerintem nem csöpög, és nem is suta, és szerintem azért illik ide, mert a szereplők motivációját ezzel indokolja Collins. Röviden nem a romantikára vágyóknak való ez a könyv, hiszen sokkal sötétebb annál az alap téma, de bebizonyítja a könyv, hogy bármilyen kétségbeesett is az ember helyzete, a szerelemnek mindig akad helye. Megjegyzem: Katniss belső vívódásai az érzelmeivel, amit nem visz túlzásba az írónő, pont a helyén van, úgyhogy engem cseppet sem zavart ez a szál.

Összességében a világ, amit az Éhezők Viadala trilógia leír, egy társadalom kritikának is felfogható. Hiszen látjuk a Kapitóliumban, luxusban élő embereket, akiket könnyedén tudunk azonosítani a mai világ gazdagjaival (akár celebeivel), és hogy mennyire lekezelik a többieket. Pont ezért lesz az egésznek sötét hangulata, és még mindig nem lehet ezt elhelyezni, hogy sci-fi-e, ifjúsági regény-e, de egy biztos kellemes olvasmány, és csak ajánlani tudom, még ha csak 4 pontot kapott ez a rész.

Kedvenc karakter: Peeta, Finnick

Ami kifejezetten tetszett: A világ leírása

Ami nem tetszett: A történet szerkezete

A történet: 4/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cassandra Clare: City of Glass - Üvegváros

Hogy akadtam rá: Először lett a Harry Potter, aztán sok-sok fanfic író. Köztük Cassandra Claire, aki miatt életemben először fent maradtam egész este, hogy elolvassam a ficét, a Draco Trilógia első részét. Hamarosan megtaláltam a második részt, de akkor nem voltam jó angolos, nem tudtam tovább olvasni. Viszont megszerettem az írását. Imádtam a humorát, saját magát is kiparodizálta, és a cselekmény. Isteni. Lehet, hogy másnak a Gyűrűk Ura titkos naplók ismerős. Azt is ő alkotta. Csak leszedte netről műveit, mert megalkotta első regényét, a City of Bonest, és felvette a Cassandra Clare írói nevet. Úgy általában az egészről: Alig vártam ezt a könyvet, hogy megtudjam végre, mi lesz Claryvel és Jace-szel, és ki hal meg? Ugyanis a szerző elárulta, hogy az egyik Lightwood meghal. Az Alec fanok elkezdtek poénkodni, hogy kinek a halála viselné meg Alecet és hogy akkor inkább haljon meg Max, Alec kistestvére. A kritika innentől spoileres AZ ELSŐ KÉT RÉSZRE NÉZVE! A HARMADIK RÉSZBŐL FŐBB DOLGOK...

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú...

Cassandra Clare: City of Bones - Csontváros

Hogy akadtam rá: Először lett a Harry Potter, aztán sok-sok fanfic író. Köztük Cassandra Claire, aki miatt életemben először fent maradtam egész este, hogy elolvassam a ficét, a Draco Trilógia első részét. Hamarosan megtaláltam a második részt, de akkor nem voltam jó angolos, nem tudtam tovább olvasni. Viszont megszerettem az írását. Imádtam a humorát, saját magát is kiparodizálta, és a cselekmény. Isteni. Lehet, hogy másnak a Gyűrűk Ura titkos naplók ismerős. Azt is ő alkotta. Csak leszedte netről műveit, mert megalkotta első regényét, a City of Bonest, és felvette a Cassandra Clare írói nevet. Várható magyar megjelenés: Könyvmolyképző kiadó - november, december ??? Úgy általában az egészről: IMÁDOM! IMÁDOM! És megint csak IMÁDOM! Miután kiüvöltöztem magam belevágok a kritikába. Az egész egy idézettel kezdődik, Clare imádja a verseket és a Bibliát, néha a szereplők is abból idéznek. Adott egy lány, Clary, a legszimpatikusabb női karakter eddig olvasásom során. Imádja az animéket, r...