Ugrás a fő tartalomra

Bree DeSpain: The Dark Divine - Fekete bárány

Hogy akadtam rá: A Könyvmolyképző oldalán bukkantam rá.

Úgy általában az egészről: Grace Divine a pap lánya és minta életet él, hiszen a közösség felnéz a családjukra. Ez egészen addig igaz is rá, amíg Daniel, a régi tizenegy éves kori szerelme, vissza nem tér a városba. Jude, Grace testvére egyből inti a főhősünket, hogy ne kezdjen Daniellel, hiszen rossz, és hogy igazán eltereljék Grace Daniel körül forgó gondolatait, ott van Pete, egy átlagos, helyes pasi, aki mindenáron Grace-t akarja.

Kezdjük azzal, hogy én akartam, hogy tetsszen a könyv, hiszen gyönyörű a borító, izgalmas a fülszöveg és a trailer. De nem jött össze. Annyi sebből vérzik ez a könyv, hogy ugyanúgy elbukott nálam, mint a Lenyűgöző Teremtmények. Látszik, hogy az író első könyve, méghozzá nem is kicsit, de ez nem lehet kifogás, hogy első könyves, hiszen hány író ír briliáns kezdő műveket.

Először is ott vannak a karakterek nevei: GRACE DIVINE. Ez azt jelenti, Isteni Ajándék, és hatmillió ötszázezer kis poént elsütnek vele. Sőt, a cím is ebből van! Sőt, egész történetvonalakat épít az írónő a csodálatos, Mary-Sue nevekre. Ezzel az a gond, hogy ha valaki a nevekkel játszik, lásd J. K. Rowling és a Voldemort, akkor lehet azt mértékkel, és ötletesen. Itt átesik a kezdő fanfiction írók hibájába DeSpain, sőt nem csak itt. Az egész történet akár lehetne egy másik mű világához íródott fanfic is. Miért? Nagyon sok oka van, és hát vágjunk is bele.

Minden író szeretne valami izgalmas, egyedi dolgot tenni a könyvébe. DeSpain ezt úgy oldotta meg, hogy a fejezeteket felosztja, valahogy így: „VACSORA,” „AMI VACSORA UTÁN TÖRTÉNT,” „AZ ÁGYBAN,” „TÍZ PERC MÚLVA.” Nem csak idő mértéket használ, hanem helyeket is, és ezzel nézi az olvasót hülyének. Nem leírja, hogy a főhős ágyba bújt, hanem odaírja, hogy ÁGYBAN. Felfoghatatlan dolog és még inkább felesleges. De ezt még meg is tudja szokni az olvasó…

Ami dühítő az egészben, azok a nagyon-nagyon sántító dolgok. A fülszövegben, sőt a trailerben sem lövik le Daniel micsoda. Igen ám, ez a könyv csattanója. A főhős viszont a 13. oldaltól kezdve (DE NEM TUDJA, HOGY DANIEL MICSODA) ilyen dolgokat mond: *spoiler, ha nem akarjátok tudni* „Olyan volt, akár egy farkas.” „Olyan volt, akár egy kutya.” Nem mellesleg Daniel vezetékneve kutyát jelent. Nem tűnik fel Grace-nek, hogy Daniel nem nyúl ezüsthöz, hogy az apja francia vérfarkasos könyvet olvas, hogy Daniel koponyatörése begyógyult egy nap alatt, hogy Daniel szobájában kutya kaparásnyomok vannak, amit persze megjegyez, de nem köti össze semmivel. *spoiler vége* Viszont ezek nem apró utalások, ezek nem nagy utalások, ezek béna írásmóddal elhelyezett jelek, amit szerintem még a vakok is látnak. Ami akkor nem lenne gond, ha nem ez a könyv főpoénja.

A másik, ami elviselhetetlenné tette számomra a könyvet, az a másolás erős érzete. Nincs semmi egyedi a könyvben, amit DeSpain talál ki mitológia részletet, az egyszerűen nevetséges, nincs megmagyarázva, és hihetetlen. A pár poén, ami feldobná a könyvet az olyan, hogy már láttuk máshol. Tudom, hogy nincs új a nap alatt, de amikor szemben találom magam egy Darkest Powers, egy Csontváros, egy Alkonyat idézettel, akkor elkezd zavarni. Először persze, hogy nevettem rajta, de másodjára nincs hatása. És ez a furcsa, egy olyan vicc nincs benne, ami úgy tűnne, hogy eredeti Nem mondom, hogy DeSpain plagizált, egy szóval sem. Csak megmagyaráztam, hogy nekem miért nem ütöttek a vicces beszólások.

Aztán jön az, hogy az egész Alkonyatos. Más is észrevette nem csak én. Mind az Alkonyat filmekből, mind az Alkonyat könyvből van egy halom jelenetünk. Azt mondom, ha egy vagy kettő, akkor persze, hogy véletlen és nem zavar. Lehet itt is véletlen, de iszonyatosan idegesítő. Az Alkonyatban legalább ott volt az érzelem kidolgozás, ami tetszett, itt nincs. Itt semmit nem lehet átérezni, egy karakter sincs kidolgozva, ezért folyik szét a regény.

Nemhogy semmi egyedit nem mutat fel DeSpain, de le se köt, mivel nem történik az egészben semmi. Két szálon fut a cselekmény talán, az egyik, hogy micsoda Daniel, ami borzalmasan van felépítve, a másik, hogy ki a titokzatos gyilkos. Nos, ez még érdekelt volna, volt tippem is, erre mit csinál DeSpain? A végén a képünkbe röhög, hogy „JA BOCS AZ VÉLETLEN VOLT!” Nem szeretem, ha komolynak akar tűnni egy könyv, de nem sikerül átéreztetnie velünk a helyzetet. Semmi bajom nem lett volna DeSpain könyvével, ha nem akar valami oltári fontos és veszélyes és tiltott szerelmes dolgot írni.

A főhős még egy igazán szép mintapéldány. A pap lánya, vallásos (nem túl vallásos amúgy a könyv, szóval a nem vallásosokat nem fogja ingerelni), és erre olyan önző, hogy még olyat nem láttam. Azt gondolja, hogy Daniel egy általa szeretett temetésre nem a halott miatt megy el, hanem Grace szép kis ruhácskája miatt. Az egész romantika felépítés hihetetlen, ismét, A lány és a farkasból már jól ismert, tizenegy évesen annyira beléd voltam esve, hogy másra sem tudok gondolni szerelem van itt is. És ezt nem fogja nekem senki bemesélni, hogy létezik. Az a gond, hogy ifjúsági fantasyt akart írni DeSpain, így az együtt töltött gyerekkori szerelmet fiatalítania kellett, pl. felnőtt irodalomban ugye mondhatnánk, hogy 16-18 évesen jártak, szerelmesek voltak, ifjúsági fantasyban ez a kor lecsökken 6-11-re, ami, nos nem éppen hihető. És Grace ekkora szerelemmel fogja, és a könyv háromnegyedénél azt mondja, inkább a másik pasi kell. Nem azért mert szerelmes belé, nem azért mert bármi megindokolható dolog lenne. Olyan, mintha DeSpain kihagyott volna 100 oldalt, olyan hirtelen vágás van benne, amitől a főhős egy nyafogós libának tűnik. Ugyanis odaadnak neki egy könyvet, amiben az egész regény megfejtése van. Szerintetek leül és elolvassa egyben? NEM! 100 oldalon keresztül néha belelapoz, majd agonizál rajta egy hetet. Beleolvas, szenved, beleolvas, szenved. Ez nem cselekményvezetés, ez valami nevetséges próbálkozás.

Ha ez nem lenne elég, a végén olyan magyarázatot tár elénk DeSpain, amiről nem hittem, hogy létezhet, hogy nem lehet valaki ennyire Disney felfogású. De… Viszont a második részről már tudjuk, miről szól, hiszen akkora utalás (szójátékos utalás persze, mi más) volt, mint a ház. Remélem, hátha tévedek.

Biztos van, aki imádni fogja. De előre szólok: Ha az Alkonyatot nem szeretted, ezt sem fogod. Egy gyenge, sablonos, átlag ifjúsági fantasy, ha valaki arra vágyik, annak kitűnő, de semmi eredeti nincs benne. Számomra nagy csalódás volt.



Kedvenc karakter: -

Ami kifejezetten tetszett: -

Ami nem tetszett: a "mitológia," a vontatott történet, a főhős

A történet: 2/5 pontból

A karakterek: 3/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó:
Könyvmolyképző

Kiadás dátuma: 2011. árpilis 14.

Oldalszám:
328 oldal

Megjegyzések

  1. Köszi a kritikát!
    Nem tudtam eldönteni, h megvegyem e(mert nem igen találtam róla véleményt), de akkor így most el is dőlt, h nem kell ez nekem :P

    VálaszTörlés
  2. Pedig a borító tényleg szép, és a cím is ígéretesnek tűnt.

    VálaszTörlés
  3. elismerem kemény a kritikád de nekem a regény maga tetszett, a gyerekkori szerelem pedig akár tetszik akár nem létezzik! én imádtam a könyvet egyedül a romantikus jelenetek hiányát éreztem, abban viszont igazad van h kicsit homályos vége


    pusz

    VálaszTörlés
  4. én ma láttam meg a plázában és csak úgy megvettem. Ezeket elolvasva tartom a könyvet és nem tudom mire számítsak..... Ma olvasok belőle és szerintem az első fejezetből el tudom dönteni.

    VálaszTörlés
  5. lesz második része !

    VálaszTörlés
  6. én először azt hittem hogy ez egy jó és ígéretes könyv lesz de aztán a 200 valahányadik oldalnál rá kellet jönnöm hogy nem, pedig az eleje jól indult.számomra is csalódást okozott a dark divine amúgy engem zavart ez az agyalozás pont mint a Fallenbe ami szintén nem tetszett csak a borítója volt a szép.

    VálaszTörlés
  7. Szerintem annyira nem rossz ahogy leírtad... nem a világ legjobb könyve, de egy esős délutánon remek unaloműző... :)

    VálaszTörlés
  8. *Spoiler-t tartalmaz!!!* Szerintem nem volt annyira rossz, de néhány rész kifejezetten idegesített. pl: amikor már épp kezdtem azt hinni h mégiscsak lesz ebbők vmi akkor benyögi az író ezt a "felszabadulok ha olyan ol meg aki a legjobban szeret" dumát. Számomra főleg ezért lett kiábrándító ez a könyv. Am nektek nem volt zavaros h a főszereplő csaj simán megölte élete szerelmét, aztán meg szinte tök természetes volt neki h felbukkant. Mindvégig tudta h csak a farkas részét öli meg a srácnak vagy ez zsákbamacska volt???

    VálaszTörlés
  9. Névtelen: *SPOILER* Szerintem a végén tudta, hogy nem halt meg, csak az olvasót akarták úgymond sötétben tartani, hogy úgy írták meg, ahogy. Nekem eleve sok gondom volt a főszereplővel, amikor hirtelen eldönti, hogy jó most nem Daniel kell neki, most mégis.

    VálaszTörlés
  10. Én imádtam ezt is és a Fallent is
    izlésetek az nincs

    VálaszTörlés
  11. Egyrészt imádom, hogy névtelenül vagy vagány, másrészt lenéző. :D Harmadrészt egy darab jó dolgot nem tudtál leírni, de menőzünk, menőzünk. :) Nem lehet így komolyan venni.

    VálaszTörlés
  12. Rendszeresen nézem az oldalad, innen nézem milyen könyveket kéne elolvasnom. Láttam, hogy írtál erről, és gondoltam elolvasom a kritikád mielőtt elkezdem. azt hittem, jó könyv lesz, a címe, a füklszöveg meg a borító alapján, de nagy csalódás volt.. bár eleve a te kritikád alapján úgy kezdtem neki, hogy jó nem lehet, akkor is meglepett, hogy ennyire kritikán aluli. mint egy netes kis blogos fanfiction... :s Grace-t meg ugy utálom ahogy van.

    VálaszTörlés
  13. @Nusii: Én is így voltam, hogy azt hittem jó lesz, a fülszövegből meg a trailerből. Nagyon vártam, és nagyot csalódtam. A második részre azt mondják jobb, hát a 80. oldalon járva nem látom, hogy javulna.

    VálaszTörlés
  14. szia:)
    én most fejeztem be, és ugyanúgy vagyok vele, mint te!
    túl sokat vártam tőle, viszont csalódás volt.
    nekem az hiányzott belőle, hogy a farkasok élete szinte teljesen kimaradt. persze néha feltűntek fél másodpercre, a bokorban leskelődni, de csak a végén voltak benne ténylegesek. én azért elolvasom a folytatást, hátha...

    VálaszTörlés
  15. Szia!
    A második részben talán többet vannak a farkasok, de nekem az sem tetszett... Azért hátha neked bejön. :)

    VálaszTörlés
  16. Sziasztok! :)
    Szerintem azért nem olyan rossz ez a könyv, mint amilyen kritikája....Nekem tetszett, sok volt benne a váratlan fordulat és a cselekmény :) Igen, beismerem, hogy valóban nem volt minden szál rendesen elvarrva, de akkor mondjatok egy tökéletes könyvet....Szerintem igazán nem szép dolog egy írót kritizálni, elvégre neki ez sok munkájába telt, és úgy hiszem, nektek se esne jól, ha leminősítenék a könyveteket. Talán csak irigyelitek, hogy ő elért valamit az életben és volt bátorsága kiadni egy talán nem tökéletes könyvet... :) De kérlek ezt senki ne vegye sértésnek! :) Egyszóval nekem tetszett a könyv, nem találtam benne semmi nagyobb kivetni valót :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Névtelen: Dehogy veszem sértésnek, de bocs, amit írsz, lehetetlen komolyan venni. Tudod miért? Mert mi az, hogy sok munkája van benne? Leülök, két hét alatt begépelek valamit véletlenszerűen, és bumm, kiadatom, mert ki lehet. Lehet, hogy az író sokat dolgozott, de SZÓ SZERINTI MÁSOLÁS van benne az Alkonyatból, éppen ezért semmi csavar és fordulat nincs benne.
      Amúgy meg nem az írót kritizáltam, jó lenne meglátni a különbséget. :D Névtelenül meg totál könnyű írogatni, bocs a hangnemért, de már elegem van az ilyen kommentekből, amin csak nevetni tudok, mert érvelés aztán nincs benne.

      Törlés
  17. Én sem értek egyet a kritikáddal. A szó szerinti idézést akkor írd, ha nem a fordított verziót olvastad, hanem az eredeti angolt, mert ha magyarul olvasod, akkor igenis előfordulhat, hogy a fordító hibája. Ilyen esetekben utána kéne járni az eredeti (angol) példánynak és az alapján kijelentened, hogy az írónő "másolt". A másik pedig, hogy te elvárod az érvelést, de te magad sem idézed azokat a mondatokat, amiket ugyanannak mondasz.
    A Grace karaktere szerintem sem tökéletes, de én azzal is nagyrészt elégedett voltam. Szerintem teljesen érthető az önmagával való vívódása, hiszen mindenki óvná Danieltől, mindenki ezt mondja neki, döntenie kell a szívének és az eszének tanácsai kötött. Egyszer rábeszéli magát, hogy felejtse el, de ott egy könyv, ami mindent magában hord. Őszintén. Ki nem nézné meg? A vívódás oka pedig a félelem. Szerintem ez logikus. Nem csodáltam egy pillanatig sem, hogy nem rendszeresen olvasta a könyvet, mert volt mit átgondolnia az olvasottakon. Ehhez empátia kell semmi más. Engem személy szerint sokkal jobban magával ragadott, mint a világ által felmagasztalt Alkonyat sorozat. Vega vámpírok? Mi van?! Ennek a sztorinak azért több a "valóságalapja" - pontosítok, mitológiai alapja. Csillogunk a fényben, nem bánt az ezüst... ugyan már! Ha pedig igazi mitológiai utalásokat akarsz, olvass Gyűrűk Urát - ha még nem tetted (Tolkien legalább értett hozzá). :)
    A nevekkel való játék pedig szerintem nem túlzott, tele van bibliai utalásokkal, amiket valaki észre vesz, valaki nem - annak ellenére, hogy ezt magyarázzák is.

    Ildi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Ildi: A fanfiction írók első szabálya, hogy nem írunk olyan nevet, amin röhög az olvasó, és túlzott és giccses, és cselekményelem. Nézz rá: Isteni Ajándék a csaj neve, a pasié meg Kutya Dániel. És lepődjünk meg *SPOILER* hogy vérfarkas?
      Hol láttál benne mitológiai alapot? A legtöbb vérállat a kannibalizmusból ered, nem pedig Isten szent harcosai, akiket jajj, a Sátán megátkozott. Nem zavar, ha lenne benne logika, de számomra nincs. Erről meg sajnos nem tudsz meggyőzni.
      Az hogy melyik kiadást olvasom, tök mindegy, (amúgy MINDIG előkeresem az eredeti szöveget), de maguk a jelenetek is másoltak, nem tudom, olvastad-e, de nyugodtan utánanézhetsz. (Ne a filmet nézd meg.)
      Nem szeretem a high fantasyt, miért kell beleszólni, hogy mit olvassak? Cassandra Clare-nek, Kelley Armstrongnak miért megy ifjúsági fantasyban a mitológia alap?

      Törlés
  18. Olvastam az összes Alkonyat könyvet (anno szerettem is, de a fellángolás gyorsan elmúlt), szóval nem csak hasra ütés szerűen írtam, amit írtam. Nekem például nem tűnt fel az általad annyit emlegetett hasonlóság, ugyanis általában az írók által leírt szerelmi jelenetek sablon jelenetek, 5 másik könyvben is találsz hasonlókat. :) De ez nem jelenti azt, hogy alkonyat lopás (és még mindig nem hoztál konkrét példát rá).
    A mitológiai alapot pedig ott értem, ahogy a vérfarkast leírja, hogy égeti az ezüst, stb. Az eredetük ugyan furcsa, de ugyanilyen bakik (amiket már fentebb említettem) az Alkonyatban is vannak - ráadásul sokkal több, csak az egész vámpír létben (szintén említettem). Anne Ricehoz képest nudli. :)
    Amúgy nem szóltam bele, hogy te mit olvass, csak hiányoltad a mitológiai pontosságot a könyvből. :) Ott találhatnál. De sose kényszer...

    Ildi

    U.i.: Érvet akartál, én érveltem. Nem kell megsértődni. :) Ízlések és pofonok.

    VálaszTörlés
  19. ja és honnan veszed, hogy ez fanfiction? :) A fanfiction, rajongói írást jelent. Milyen könyv az alapja? :) Mert azért, hogy Alkonyat fanfiction legyen, az kicsit erős. :)
    A nevekhez visszatérve meg, Sirius Black. Fekete kutya? :) Ugye? Utólag könnyű azt mondani, hogy egyértelmű. :) Azt azért nem hiszem, hogy a Kalbi neked olyan nyilvánvalóan egyből beugrott, hogy "Jajj tényleg! Az kutyát jelent." Vagy ha mégis, akkor elismerésem, de az olvasók 97%-a nem ismeri ezt a szót. :) A többi utalás meg magyarázható azzal, hogy ez egy napló szerű feljegyzés (ezt alátámasztják az idő és helymeghatározások), mert van aki így ír naplót, nem csak dátumozással.
    Ennyit akartam még hozzátenni.
    Ne vedd rossz néven, én csak megindokoltam, hogy mivel nem értek egyet, és megvédtem egy könyvet, ami nekem tetszett. :)

    Ildi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Ildi: Nem veszem rossz néven, csak megszoktam, hogy általában belém kötnek, és nézd el, de néhány ponton hangsúly nélkül úgy volt értelmezhető a mondandód, és már belefáradtam sokszor a vitákba.
      Értem én, hogy lehetnek véletlen egyformaságok az Alkonyattal, sőt, az Alkonyat is elég erős másolat, de valljuk be, az szülte ezeket a tömegregényeket, aminek nincs nagyobb története, minthogy a pasi eljátssza, hogy jajj de utálja a lányt, közben meg veszettül szerelmes belé, de veszélyesnek tartja magát. Ez tudom, hogy egy nagyon jól bevált formula. Régen olvastam a könyvet, és gyűlöltem, ezért nem tudok részleteket felmutatni, de ami eszembe ötlik: az erdős jelenet például, meg az egész jajj, én rossz fiú vagyok, nem szuperhős beszéd.
      Sokan szerették ezt a könyvet, és legyen, de nekem meg ez a véleményem, így ami nekem logikai baki, azt én sajnos úgy fogom látni. Nekem pl. egyáltalán nem jogos magyarázat, hogy Grace nem olvassa végig a naplót, mert annyit nem kell rajta gondolkodni, rossz írói megoldás szerintem, és így nem is tudom elhinni, hogy Grace bármire is kíváncsi.
      Sirius Blacknek előbb volt a neve, mint kutyává változott. :) Felteszem ő poénból választotta a kutya alakot. És említettem is a posztban, ha nem láttad, hogy Rowlingnál ez nem erőltetett, míg itt igen, hiszen miért ez a család neve? És Grace-nek? Mert már 500 évvel ezelőtt is pap család volt? Akkor miért csak ennek a két családnak van ilyen neve?
      Amúgy meg a neveken nem szoktam fennakadni, ha a történt jó, de itt nem tetszett. Hiszen, a nagy vérfarkas utalással már az egész nevetséges lesz számomra. Nyolcmilliószor megjegyzi, hogy Daniel olyan, mint egy kutya, és a többi. Nem hiszem, hogy így kéne vezetni egy sztorit, nekem ez is, írói erőltetés volt.
      Hol említettem, hogy ez fanfiction? Azt mondtam, hogy a ficírók első szabálya ez, ami még inkább vonatkozik a regényírókra, mert a ficek minőségben a regények alatt vannak.

      Törlés
  20. Nekem tetszett ez a könyv nem a legjobb de nem is rossz. Olvastam én is az Alkonyatot de nekem nem tűnt fel a hasonlóság :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Névtelen: Ismételni tudom magam csak. "de valljuk be, az szülte ezeket a tömegregényeket, aminek nincs nagyobb története, minthogy a pasi eljátssza, hogy jajj de utálja a lányt, közben meg veszettül szerelmes belé, de veszélyesnek tartja magát. Ez tudom, hogy egy nagyon jól bevált formula. Régen olvastam a könyvet, és gyűlöltem, ezért nem tudok részleteket felmutatni, de ami eszembe ötlik: az erdős jelenet például, meg az egész jajj, én rossz fiú vagyok, nem szuperhős beszéd."

      Törlés
  21. 1.miért kell annyira fennakadni a neveken??
    2.utal a csattanóra...miért baj ez?? jó, lehet egy kicsit túlzásba lett véve, de én nem úgy tekintettem rá, hogy megkeressem a legtöbb hibáját... én a pozitív dolgokat kerestem
    3. melyik része volt Alkonyatos?? istenem, ez már erőltetett kiritika...
    4.egyáltalán nem borzalmasan van felépítve, hogy micsoda Daniel. Először apró részleteket lehet tudni, aztán már maga a fiú beszél saját kilétéről, és nem is röviden, hanem részletesen kidolgozva.
    5. itt nem hagy ki 100 oldalt, egyáltalán nincs az, hogy hirtelen a másik pasi kell. le van írva, hogy nem szeretne Pete-tel menni. Talán figyelmesebben kellett volna olvasni...
    Persze most arra fogsz hivatkozni, hogy azért, mert dögunalmas.
    Én saját bevallásom szerint szinte végigbőgtem a könyvet, olyan szaívfacsaró volt a történet.
    egyik kedvenc rész:
    - Azt mondta, hazug vagy, tolvaj, és gyilkos- suttogtam. -Azt mondta, kérdezzem meg tőled, milyen érzés volt, hogy hagytad meghalni.
    Daniel mély levegőt vett, aztán kifújta.
    -Mintha minden fényt és reményt kiszívtak volna abból a kagylóhéjból, amit a lelkemnek hívtam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Névtelen: Micsoda véletlen, nem igaz? Névtelen... Micsoda szép és költői név. :))
      Én ezen az idézeten, amit bemásoltál szétröhögtem magam, bocsi, de kagylóhéj? Kiszívni? Mintha valami flancos szállodában ettek volna.
      1. Azért mert ez írói hiba. Téged se nevezett el egyik szülőd se úgy, ami veled fog történni, mert fizikailag lehetetlenség előre tudni.
      2. Mert rosszul kezeli.
      3. Fent írtam. Nehéz visszaolvasni? :)))
      4. De. Az első pár oldalon már ott van, hogy villog a foga, kutya így, kutya úgy.
      5. Talán meg kéne tanulni normálisan kommentálni. :)) És kommunikálni. És elfogadni, hogy nem mindenki tetszik minden.

      Törlés
  22. " És elfogadni, hogy nem mindenki tetszik minden" - " Talán meg kéne tanulni érthetően kommentálni" ... Egyetértek Névtelen barátommal. Nekem alapvetően tetszett a könyv, és üzenem az 1. kommentelőnek hogy ha nem is áldoz rá pénzt , legalább könyvtárból vegye ki mert szerintem érdemes . Mert való igaz tényleg nem mindenkinek tetszik minden de ki tudja mit hoz a " jövő"... Elnézést a kusza fogalmazásért de nem nagyon tudom kifejezni magam. Üdv. Névtelen ( már csak azért is)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Már Csak Azért Is Névtelen: :))) Jajj, de bátrak vagyunk! Micsoda lázadás, kérem szépen, nem sokára megbuktatjátok a diktátori hatalmamat. Amúgy hol mondtam olyat, hogy mindenki égesse el a könyvet? A blog azoknak szól, akik VELEM EGYFORMA ÍZLÉSŰEK nagyjából. Innentől kezdve mindenki eldöntheti kritikából, hogy ő szeretni fogja vagy sem. Aki imádja a tocsogós romantikát, annak nyilván tetszeni fog, és nem hallgat rám és megveszi.

      Törlés
  23. én egyetértek a kritikáddal, nem csak ezzel, hanem az összes többivel is (már amit olvastam, mert mindegyiken bizony MÉG nem rágtam át magamat). Ezt a könyvet személy szerint nem tudtam végigolvasni, középtájon elegem lett a kutyás utalásokból.
    Innentől lehet picit spoileres leszek.
    Minden fantasy, még az Alkonyat is kiemeli, hogy kutyának nevezni a farkasokat sértő. Ezt meg úgy is hívják. Ráadásul minden ókori, középkori stb. legendában a Sátán teremtményeinek tartják az alakváltókat, itt meg Isten Harcosai (az angyalok mehetnek nyugdíjba :D).
    Bocsi a szófosásért, ezt el kellett mondanom. Talán még fel is dob a névtelen negatív kommentek után, vagy ez egoista remény tőlem?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Luca: :) Igazság szerint megszoktam, hogy a Vörös Pöttyös fanatikusok megtalálnak, és nem lehet velük kulturáltan beszélgetni. Mármint nem minden VP fanra értem, nyilván, hanem azokra, akik csak sértegetni tudnak, vagy lenézni a másikat, szóval ezen ma is csak nevettem egy jót. Van olyan ismerősöm, aki szereti a könyvet, és mégse estünk egymásnak.
      Engem ebben a könyvben és mitológia kidolgozásban főleg az zavart, hogy annyiszor emeli ki a fogát, meg hogy ázott kutyaként fest szerencsétlen fiú, hogy ez már a nevetséges kategória. És ez a zagyvaság... Isten harcosaival nem lenne bajom, talán mesekönyvben olvastam ilyet, pedig az alakváltók nagy része nem ebből ered, de ráfoghatjuk a védőszellemekre, hogy kössék a kereszténységhez, de maga a vége magyarázat, hogy *SPOILER* Grace-re ez hogy vonatkozik... az már teljesen logikátlan volt. *SPOILER VÉGE*
      Meg én a fantasy könyveket fantasyként szeretem, nem tömeggyártott, érzelemmentes (elnézést, kagylóhéjas) bálozós sztoriként. De persze én úgy vagyok vele, hogy ez a saját ízlésem, a blog meg azoknak ad támpontot, akiknek hasonló az ízlése. Nyilván, aki semmiben nem ért velem egyet, annak nem kell engem olvasnia. :) Nem kötelező.

      Törlés
  24. Szerintem ez a könyv eléggé megosztja az emberek véleményét. Én nemrég vettem meg. Az eleje nagyon tetszett :D Azért is vettem meg XD mert beleolvastam az elejébe és egy rész nagyon megtetszett benne, ami miatt muszáj volt megvennem. Aztán volt olyan rész, ahol alig bírtam olvasni, mert unalmasnak találtam. De összességében nekem tetszett. Bár nekem nem volt benne meglepetés. Teljesen kitudtam következtetni a dolgokat. Oké volt egyszer egy rész, amikor másra gyanakodtam, mint aki valójában volt az a bizonyos "szörny" de az csak épp felvetült bennem :D

    VálaszTörlés
  25. Csak azért nem vettem meg, a könyvet mert itt utána olvastam, a könyvtárban viszont bent volt szóval úgy olvastam, egy darabig... Azért annyira nem jó, mint amennyire védik egyesek, háromszori neki futásra se bírom elolvasni, néha ott tartok tarkón vágnám a csajt egy lapáttal, ha egyszer ráérek (de úgy nagyon) akkor elolvasnám, de olyan nyögvenyelős az egész, hogy az már a fájdalmas kategóriába tartozik, az én szememben, hogy ami nem megy azt ne erőltessük alapon vissza vittem másodjára a könyvtárba.

    Lina

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú