Ugrás a fő tartalomra

Diana Rowland: A Démon Jele

Hogy akadtam rá: Megláttam a Kelly kiadó honlapján, és sok jót is olvastam róla.

Várható magyar megjelenés: 2011.

Úgy általában az egészről: Kara Gillian élete nem egyszerű: titokban kell tartania különleges képességét, hogy képes a mágikus dolgokat látni és démonokat idézni, emiatt eléggé magányos, bár próbálja magának bebeszélni, hogy ez az erő megéri az árát. Emellett még rendőr is, de végre sok évnyi munka után előléptették és megkapja az álmai ügyét, mivel úgy néz ki, hogy a Jelfaragó sorozatgyilkos visszatért, és nagy a valószínűsége, hogy mágiának is köze van a dologhoz, ezért lehet, hogy csak Kara tudná amúgy is megoldani ezt az esetet. Ha ez még nem lenne elég, egy titokzatos, ám gyönyörű démon valahogy Kara közelébe kerül, és nem hagyja nyugton főhősünket még az álmaiban sem.

Azt kell, hogy mondjam, elég keveset vártam ettől a kötettél. Olvastam már erotikus fantasy/nyomozós dolgokat, és a mostani Anita Blake színvonal elfelejtette velem, milyen is volt az elején, hogy mennyire is élveztem azokat a köteteket, és leginkább ehhez tudnám hasonlítani A Démon Jelét.

Két nagyobb szálra osztható a könyv, a nagy véres sorozatgyilkosság nyomozására és a főhős magánéletére. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos nyomozós-szexelős könyvet várnánk, de ez nem teljesen igaz rá. Összesen két darab szex jelenet van a könyvben, és bár nem elborult (mint sokan gondolják Hamiltonról az újabb könyveiben), én azért nem mondanám rá, hogy nem lenne erotikus. (Azaz én ezt a könyvet az erotikus fantasy kategóriába sorolom, mert lehetne rövidebben is írni a szex jeleneteket, ha akarná az író.)

Ha ezen túllépünk ott van még a káromkodás, ami zavarhat sokakat. Néha én is megjegyzem, hogy mennyi szleng vagy káromkodás van egy könyvben, és hogy az mennyire kilóg onnan. A kulcsszó az, hogy ez nem fiataloknak szóló könyv, nem is romantikus lágy könyv, itt kemény életet élő szereplők vannak, ezért nálam teljesen karakterhű és elfogadható volt, hogy sokszor elhangzik egy-egy „kibaszott,” „bassza meg” vagy „szar.”

Ezek után jöjjenek az érvek, hogy miért érdemes elolvasni. Mert nem unalmas, pörgős egész végig az esemény, és a szereplőkkel együtt izgulunk, nyomozunk. Vannak utalások rá, hogy ki a gyilkos, de Rowland megoldja úgy, hogy még a tapasztaltabb olvasókban is hagy egy kis kételyt, hogy vajon jól tippeltek-e. Viszonylag persze azért mindenre rájövünk a főhőssel együtt, de volt azért bónusz meglepetés a gyilkost illetően. Amiért csillagos ötöst érdemel, hogy végigkövetjük a rendőr munka MINDEN folyamatát, a helyszíni elemzéstől, a hullaboncolásig, az interjúkig, és a hajléktalanok/prostituáltak meggyőzéséig. Teljesen átlendített ebbe a rendőrös nyomozós sorozat hangulatba, és tényleg mindent visszaad. (Megjegyzés: az írónő maga is dolgozott rendőrként, szóval tudja, miről ír és ez iszonyatosan látszik is.) Nem akar arra játszani, hogy a rendőrök élete csupa izgalom, és mivel nem nyílt mágiás univerzum, és kisvárosban játszódik a történet, az alap rendőrök nincsenek akkora veszélyben. No persze ha bejönnek a démonok a képbe, akkor már más a helyzet. A vége jelenet nagyot csattant, és rendkívül pörgős volt, imádtam minden sorát. Ez a történetszál, ez az ügy teljesen lezárt (ezt el is várhatjuk egy nyomozós sorozattól), de van három szál, amiből látszik, hogy egy teljes nagy sztori ívünk lesz a könyveken keresztül. (Az írónő honlapja szerint eddig 9 kötetesre tervezi, de lehet, több is lesz, de ígéri, hogy nem lesz végtelen, tudja hol ér véget a történet.)

A romantika/erotika részétől féltem, hogy elveti a sulykot egy kicsit, de abszolút nem volt hangsúlyban, bár meglepő, hogy már a könyv elején találkozunk szex jelenettel. Tartottam tőle, hogy az előrelátható szerelmi háromszöget el fogja szúrni Rowland és a kötet végén már jönnek a nagy nyálas szerelmi vallomások, de hála az égnek ért az íráshoz, így nem rontotta el. Bár megjegyzem, magam sem tudom, melyik pasinak szurkolok, mindkét karaktert imádom.

És eljutottunk a karakterek kérdéséhez. Senki sem papírmasé figura. Olyan, mintha kilépnénk az utcán és tényleg mindenkit látnánk, mindegyik emberi, nem mindenki szexi és szép, nem mindenki sablon. Teljes hitelességgel tölti fel a rendőrőrsöt és a környékét az utolsó hajléktalanig.

A humor is kiemelendő még a történetben. Imádtam a főhős szarkasztikus humorát, hogy idézzem: „Legalább szarkasztikusan halok meg.” Úgyhogy, ha nem épp a nyomozás izgalma köt le minket, akkor sem tudunk unatkozni.

Letehetetlen egy könyv, és aki nem riad vissza egy kis boncolástól és szereti a nyomozós dolgokat, annak szívből ajánlom. Alig várom a második részt!

Kedvenc karakter: Rhyzkahl, Kara

Ami kifejezetten tetszett: a nyomozós feeling visszaadása, a humor

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó: Kelly

Kiadás dátuma: 2011. ???

Oldalszám:
384 oldal

Megjegyzések

  1. Ezzel és a Káprázattal szemeztem már rég óta. A Káprázatról eddig csak rosszat hallottam, ezért azt nem hiszem, hogy elolvasom. De ezzel mindenképp megpróbálkozom. :) Köszi ezt a részletes kritikát. Mint mindig most se kellett csalódnom benned. Alapos kritika jó érvekkel. :) És legalább tudom mire számítsak.

    VálaszTörlés
  2. Szia véletlenül nem tudod mikor jelenik meg magyarul a 2. köttet? mert keresgéltem, de eddig nem találtam sehol

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Névtelen: A Kelly kiadó beszüntette a fantasy sorozataik kiadását. Valószínűleg ez is erre a sorsa jutott. Lehet, hogy folytatják a kiadást, de eddig nem nyilatkoztak semmit. (Először a Tündérkrónikákat próbálják kiadni előfizetéses módszerrel, de azzal se haladtak sehova.)

      Törlés
  3. ÓÓÓ hát ez elég rossz hír pedig kiváncsi lettem volna folytatásra, de azért köszönöm a választ

    VálaszTörlés
  4. Szeretném megkérdezni nem tudjátok hol tudnám az elso részt lehúzni angolul ? :) koszike :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

Cassandra Clare: Clockwork Angel - Az Angyal

Hogy akadtam rá: Clare mániás vagyok a fanficjei óta. Úgy általában az egészről: Íme az Infernal Devices 1. része, az új Árnyvadász trilógia, amire annyira vártunk az Üvegváros után. Ismerjük Clare stílusát és szeretjük, ezért nagy volt az elvárás, főleg ugye pasi karakter szinten. De úgy írom le a kritikát, hogy mindenki értse, hiszen ez a kötet is ilyen, nem kell feltétlen előtte olvasni a Végzet Ereklyéit. 1878-at írunk, és a prológusban már találkozunk Willel és Jemmel a két férfi szereplőnkkel, akik nem mások, mint Árnyvadászok, azaz félangyal félember démonvadászok. Most is épp démonvadásznak, miközben egy rejtélyes gyilkosságba botlanak, ami után el is kezdenek nyomozni. Eközben Tessa Gray, ami igazi főszereplőnk megérkezik Londonba, mivel a nagynénje meghalt, és amellett is árva, már nem maradt más neki a világon, csak a bátyja. Igen ám, de hamar rá kell jönnie, hogy a bátyját, Nathanielt elrabolták a Sötét Nővérek névre hallgató warlockok. (Warlockok = féldémonok, akik