Ugrás a fő tartalomra

Richelle Mead: A szukkubusz dala

Hogy akadtam rá: Richelle Meadet szeretem.

Sorozat veszély: Ez a Georgina Kincaid sorozat 1. kötete.

Úgy általában az egészről: Georgina Kincaid a macskájával él együtt Seattle-ben, teljesen nyugodt az élete, leszámítva, hogy épp most jön a kedvenc írója dedikálni a könyvesboltba, ahol Georgina dolgozik, és hogy ki kell segítenie a legjobb barátját egy melóval, ami nem más, minthogy kárhozatba taszítsa egy férfi lelkét. Ugyanis Georgina alakváltó, férfifaló démon, vagyis szukkubusz, a barátai pedig egy kisördög és két vámpír. Bármennyire is nem akar a halhatatlanok világával foglalkozni Georgina, rá terelődik a gyanú, amikor a helyi vámpírvezető meghal, rejtélyesen pont azután, hogy összetűzésbe került vele. De vajon ki és mi a titokzatos gyilkos?
Richelle Mead újabb sorozata ez, ezúttal felnőtteknek. Nem lehet összehasonlítani a Vámpírakadémiával és a Vérvonalakkal nyilván, mert más a megcélzott közönség, de nem tudom megállni, hogy ne említsem meg a tinédzsereknek szóló sorozatát, mert azt olvastam Meadtől elsőre, és ez alapozta meg az elvárásaimat.

Ha meghallom Mead nevét, akkor a következők jutnak eszembe: jó karakterek, szórakoztató párbeszédek, logikusan felépített, de átlátszó történet, és nem utolsó sorban jó kis mitológia. És ezt mind meg is kaptam A szukkubusz dalától, sőt!

A történetre lehet talán panasz, de engem teljesen lekötött. Meadtől már nem vártam el, hogy meglepjen, mert eddig se sikerült neki, de legalább nem volt erőltetett információ kivágás, és bár Georgina csak kis részben nyomoz, inkább a párkapcsolati problémái vannak előtérben, minden sorát faltam a könyvnek. Ha be is lassult a történet, akkor a humor kompenzált érte. Röviden: ez egy nagyszerűen üdítő, szórakoztató kis könyv.

A karakterek és a romantika része igazán meglepett, mert a Vámpírakadémiában (mondtam, hogy lesz egy hasonlítási pontom :D) nem igazán kedveltem meg egy főszereplőt se, ezért nem is szurkoltam senkinek se (kivéve persze Adriant), itt viszont az egész szereplőgárdát a szívembe zártam, a főgonosztól kezdve, a főhősön át, az utolsó kis mellékszereplőkig. Nem tudom, hogy miben van a nyitja, de pár szereplőt ki tudok emelni. Carter és Jerome az ügyeletes angyal és démon páros, akik Seattle-ben tevékenykednek, mégis jó cimborák. Repülhetnek a kövek, de ez a barátság, no meg, hogy együtt isznak, de ki tudnak józanodni bármikor egy másik kedvenc párosomra hasonlított az Elveszett Próféciákból, és ez a hasonlóság alapból megdobogtatta a szívemet.

A főszereplő, Georgina is közel állt hozzám, mert szeret olvasni, és én is nagy könyvmoly vagyok, habár ő vagány csaj (hiszen szukkubusz), ezért is volt kellemes róla olvasni. És minő meglepetés, hogy ez már a harmadik sorozata Meadnek, amit olvasok, de mégis sikerül mindig másfajta karaktereket bemutatnia. És ez a férfi főhősökkel sincs másként, akad itt Roman és Seth, akik versenyeznek a főhős és az olvasók szíveiért is. Jó magam nem tudtam eldönteni, kit pártolok jobban, de Sethnek plusz pont jár azért, mert a maga csendes, félénk módján mégis tud romantikus lenni, és MERT ÍRÓ! Ezért járt a könyvnek egy hatalmas bónusz, ugyanis Sethen keresztül bemutatja egy kicsit, milyen is az íróknak, és hát nem minden könyvmoly kicsit erre vágyik, hogy találkozhasson a kedvenc alkotójával?

Mivel felnőtt könyv és szukkubuszról szól, ezért van benne szexualitás, de nem kell félni, se nem ízléstelen, se nem sok, és csak remélni tudom, hogy a következő részekben is megmarad ez a téma csak finoman a háttérben.

És ha már szukkubusz, essen szó a mitológiáról is: Bár akadnak itt is vámpírok, mégsem ők vannak előtérben, hanem az angyalok és a démonok. Bevallom, hogy én örültem volna, ha jobban bemutatja őket Mead, hogy kinek milyen képessége van, de igazából így is tökéletesen jó volt, csak túlságosan a gyengéim az angyalok és a démonok. Adott a jó és a rossz harc, a lelkekért való küzdelem, és talán Mead nem is lenne Mead, ha nem vetne fel megint egy olyan kérdést, hogy ez a rendszer vajon rossz-e, vajon tényleg minden csak fekete és fehér. De persze, semmi mély filozófiára nem kell számítani, csak szintén emberi problémákat vet fel az írónő, többek között imádtam, ahogy Georgina szukkubusz léte gyönyörű párhuzam arra, amikor valaki fél kapcsolatokba bonyolódni, mert túl fájdalmas és bonyolult. (És itt hadd jegyezzem meg, hogy milyen jó ötlet is volt, hogy Georgina régi életét látjuk visszatekintésekben, itt is finoman adagolva az információmorzsákat, hogy miért is annyira nem tökéletes a főhősünk, és hogy ő is követett el hibát, amiért most vezekel.)

Ami egyedüli kifogásom, az is a mitológiai felépítéshez tartozik: adott a főgonosz nagy és rejtélyes kiléte, ami annyira nem is rejtélyes, de… A főszereplőink, akik főképp nyomozna, már élnek pár évszázada, nem tudtam elhinni, hogy ők ne tudnának egy ilyen fajta létezéséről, ez egy kicsit kilógott, de mint mondtam, még ezzel az apróbb bukkanójával is teljesen megvett magának ez a könyv.

Fogalmam sincs, mi lesz itt még öt részen át, de egy biztos, hogy nagyon várom a következő részt! (Bele lehet olvasni a kötet hátuljában a következő részbe, de én direkt nem tettem, nem szeretem magam kínozni.) A kötet pedig köszönöm az Agave kiadónak!

Kedvenc karakter: Georgina, Seth, Carter, Jerome, sorolhatnám a végtelenségig. :D

Ami kifejezetten tetszett: a mitológia, a karakterek, a humor

Ami nem tetszett: az egyetlen kis bukkanó

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 6/5 pontból

Kiadó: Agave

Kiadás dátuma: 2012. március 29.

Oldalszám: 352 oldal

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú